A vezetékes víz minőségéről...

laboratórium
VÍZTISZTÍTÓK
Tartalomhoz ugrás

A vezetékes víz minőségéről...

Vízvizsgálat I Tanácsadás I Megoldás
Közzététel szerző: Azari Katalin vegyészmérnök itt egészség · 18 December 2020
Tags: vízminőség
Az EU 2020.12.15-i állásfoglalása szerint

"javítani kell a csapvíz minőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett inkább a csapvizet válasszák, ..."
"a vízminőség javítása pedig a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érhető el."

Szerintem Magyarországon a legfontosabb teendő a korrekt, szakmailag hiteles, naprakész információkon alapuló tájékoztatás.

"…az ólom azon kevés anyag egyike, amelyről ismert, hogy az ivóvizen keresztül közvetlen egészségügyi hatásokat okoz, ezért a koncentrációknak az észszerűség határain belül a lehető legalacsonyabbaknak kell lenniük."

Örvendetes, hogy az állásfoglalás külön hangsúlyozza az ivóvíz általi ólomexpozíció kiküszöbölésének fontosságát.
Magyarországon az NNK felmérése szerint kb. 750.000 ember érintett! A becslések szerint 55.000 épület ólomszennyezés szempontjából "legalább magas kockázatú", vagyis a jelenlegi 10ppb értéket nagy valószínűséggel meghaladó ólomkoncentráció mérhető a csapvízben.

Ki a felelős?
Fontos hangsúlyozni, hogy az ólom az esetek zömében a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékek és szerelvények állapota miatt kerül szennyezőként a csapvízbe, így a megoldás kulcsa a vízfogyasztók kezében van.

Mi a megoldás?
A vízfogyasztók többsége ma Magyarországon nincsen tisztában azzal, hogy a víz az esetek zömében a vízórát követően szennyeződik, ebből következően azzal sem, hogy az ivóvíz EU által is javasolt elvárható minőségéért a legtöbbet a fogyasztó saját maga tehet.
A nagyobb baj az, hogy azok a vélemény vezérek sem tudják ezt, akik a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdítanak pl. környezetvédelmi megfontolásokból.

A vezetékes víz hiába felel meg a 201/2001 kritériumainak a vízműnél, és a kijelölt ellenőrző pontokon, ha az mire a fogyasztóhoz elér, ólommal szennyeződik.

Az EU a határérték szigorításának kilátásba helyezésével azt jelezte, hogy ezzel a kérdéssel nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is foglalkozni kell.

Mi a teendő?
Az EU állásfoglalása egyértelmű: elérkezett az idő a tiszta, világos kommunikációra!

A vonatkozó,  201/2001 rendeletnek megfelelő ivóvíz a feladóhelyen a legszigorúbb európai direktíváknak is megfelel.
Az NNK elkészítette az ólomtérképeket. Alaposan vizsgálta, értékelte és listázta a megbízható víztisztítókat (tanúsítás). Ezek az információk honlapjukról elérhetők, nyilvánosak.
A tájékozódás és a felelős döntés lehetősége bárki számára adott.
Minden érintettnek tudnia kellene, hogy a vezetékes vízben jelenlévő ólom egészségre káros és azt is, hogy ennek  a szennyezésnek a vízből való eltávolítása a fogyasztás helyén kiküszöbölendő probléma.

Sajnos kevesen értik azt, hogy kisgyerekek számára ólomszennyezés szempontjából csak a 100%-os eltávolításra képes víztisztítók biztonságosak. Az NNK erre vonatkozó anyagai a vízkémiában nem járatos olvasónak nehezen értelmezhetők.
Ma Magyarországon hiába áll rendelkezésre minden ahhoz, hogy a vezetékes vízből a felhasználás helyén (megfelelő POU víztisztítóval) bárki kifogástalan minőségű ivóvizet ihasson a csapból, az érintettek többsége nem tud erről. Sem a probléma súlyáról, sem a megoldási lehetőségekről.

Ma Magyarországon egyetlen kisgyereknek sem lenne szabad ólomszennyezett vizet innia!
Ebben a kérdésben megnyilvánuló véleményvezérek,  környezetvédő és szakmai szervezetek kötelessége tudni azt, hogy a csapvíz kritika nélküli propagálása, a téma nem megfelelő kommunikációja milyen esetleges következményekkel jár.

A műanyagflakonok visszaváltásának követelése helyett/mellett inkább azt kellene szorgalmazni, hogy a vízfogyasztók környezetkímélő megoldásokkal biztosíthassák önmaguk számára a megfelelő minőségű csapvizet. Mint ahogyan az EU állásfoglalása is ezt tartalmazza.
Mindennél fontosabb a korrekt, szakmailag helytálló tájékoztatás. Még akkor is, ha egyes szervezetek anyagilag nem ebben érdekeltek.

A kérdés az, ki fogja hitelesen tájékoztatni a lakosságot?
Az a véleményvezér, aki eddig a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdított?
Annak a szervezetnek a  "celeb szakértője", aki nem csak a probléma súlyával,  de a modern megoldási lehetőségekkel sincsen tisztában?

Szerintem ezt hitelesen a szolgáltató tudná megtenni. Minél előbb kezdi el, annál kisebb presztízsveszteség nélkül lesz sikeres a tájékoztatás.
Az NNK mérési eredményeit ismertetni kell, el kell juttatni a veszélyeztetett célcsoportokhoz az információt és a megoldási lehetőségeket is. Érdemes elmagyarázni a fogyasztóhelyi víztisztítók alkalmazásának előnyeit és hátrányait, ezzel segíteni a vízfogyasztót abban, hogy szakmailag megalapozott tények alapján dönthessen az ivóvizéről, lehetőség szerint fenntartható, környezetkímélő szempontból is optimális döntést hozzon.

Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
#ÉnszóltamPb! #ivóvizem

További tartalmak az ivóvíz ólomszennyezéséről:
www.olomavizben.hu/blog


további információk
vízvizsgálat
Szakmai tartalom:
 Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz-tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium



Tanúsítványok, vizsgálati eredmények, forgalmazási engedély [pdf letölthető formában]
Vissza a tartalomhoz