<![CDATA[Lombikban az ivóvíz! ]]> https://www.olomavizben.hu/blog/ HU Mon, 01 Jul 2024 12:56:00 +0200 <![CDATA[Ólom kockázat értékelés ]]> imblog ]]> Mon, 01 Jul 2024 10:56:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?olom-kockazat-ertekeles- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000049 <![CDATA[Ólomprevenciós programhét - 2023]]> imblog
A WHO évek óta kampányhét (ILPPW) keretén belül hívja fel a figyelmet a gyermekkori ólomexpozíció megelőzésére,  ami  azért fontos, mert az ólomexpozíció okozta egészségkárosodás kisgyermekkorban visszafordíthatatlan, ugyankkor 100%-ban megelőzhető!

Kisgyermekek esetében nem határozható meg olyan minimális mértéke az ólomexpozíciónak, amely alatt ne lenne káros egészséghatása.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a gyermekek környezetében lévő bármely forrásból származó ólomszennyezés kiiktatása a cél, ha prevencióról beszélünk.
Ebben az évben a WHO kampány fókuszában a festékek állnak, de az egyes országokban különbözőek lehetnek a hangsúlyok.
Pl. Amerikában minden évben egy-egy nap a csapvíz általi ólom expozícióra hívja fel a figyelmet.
A csapvíz általi egyszeri "ólomexpozíciós adag" a festék, olaj, élelmiszer által bevitt ólomszennyezéshez képest elhanyagolhatónak tűnik, azért fontos vele foglalkozni, mert a legújabb tanulmányok(1) szerint az alacsony mértékű, huzamosabb ideig fennálló ólomszennyezés (mint amilyen tipikusan az ivóvíz általi ólomexpozíció) gyermekkorban súlyosabb következményekkel járhat, mint az egyszeri magasabb terhelés okozta egészséghatás.
Ezért hangsúlyozza minden szakértő, hogy csapvízben nincsen egészségkockázat szempontjából megállapítható határérték ólomra, az egyetlen elfogadható érték a nulla, aminek elérésére törekedni kell.

Az elmúlt évek hasonló kampányainak eredménye pl. az, hogy legkésőbb 2029.01.12-re már  Magyarországon is kötelező lesz a gyermekintézmények kockázat értékelése a belső vízhálózat ólomszennyezésére vonatkozóan.
Ha visszagondolok az elmúlt 5 évre, megelégedéssel tölt el az, hogy a tabu témától odáig jutottunk, hogy immár kötelező kockázatértékelést ír elő a januártól hatályos ivóvíz rendelet az ólomra vagy pl. a FB sem tiltja le automatikusan a csapvíz ólomszennyezésével kapcsolatos bejegyzéseket.
Az ivóvíz rendelettől kezdve a módszertani útmutatókon át a lehetséges környezetkímélő megoldásig minden adott, hogy egy gyermek se szenvedjen visszafordíthatatlan egészségkárosodást a csapvízzel bevitt ólomszennyezés miatt.

Ugyanakkor tudom, nem dőlhetünk hátra, hiszen az elvégzendő munka java hátravan: a széleskörű társadalmi kommunikáció!

Az érintettekhez több üzenetet is el kell juttatnunk:
📌minden kisgyermeket nevelő családnak, gyermekintézmény vezetőnek, gyermektáplálkozási szakembernek, csapvízfogyasztást propagáló influenszernek stb. tudnia kell arról, hogy a csapvíz általi ólomexpozíció kockázata Magyarországon több százezer fogyasztóhelyen "legalább magas".
📌Minden érintettnek tudnia kell azt, hogy a csapvíz általi ólomexpozíció teljes mértékben kiküszöbölhető, és ez az esetek többségében a vízfogyasztó feladata, felelőssége.
📌Azt is tudnia kell minden csapvizet fogyasztónak, hogy a környezetkímélő alternatíva, a POU víztisztítók többsége nem alkalmas a csapvíz ólomszennyezésének biztonságos eltávolítására. Amennyiben az ólomszennyezés nem zárható ki, az NNK által ólomra bevizsgált és tanúsított víztisztítók közül érdemes kiválasztani azt, ami leginkább megfelel az adott fogyasztóhelyre.

"Együtt képesek vagyunk megelőzni az ólomexpozíciót!" - ez az amerikai ólomprevenciós programhét (NLPPW) idei jelmondata.

Jó érzés, leírni:  Magyarországon az ivóvíz általi ólomexpozíció megelőzéséhez minden tudás, eszköz és 2023.01.12-től a szükséges jogi környezet is rendelkezésre áll.
A WHO kampányhét azért fontos, mert ráirányíthatjuk a figyelmet egy olyan környezeti ártalomra, ami teljes mértékben kiküszöbölhető, ha tudunk róla.

Köszönöm mindazoknak, akik mertek a témával foglalkozni akkor is, amikor ez még tabu volt. Köszönöm a kiváló írásokat, lehetőséget a rádió és tv megjelenésekre, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ez évi amerikai jelmondat a gyakorlatban mielőbb megvalósuljon Magyarországon is! A teljesség igénye nélkül ide kattintva néhány cikk az utóbbi évekből.

]]> Fri, 27 Oct 2023 13:57:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?olomprevencios-programhet---2023 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/00000004A <![CDATA[Személyes konklúzió, javaslat - A csapvíz ólomszennyezéséről megtartott szakmai nap után]]> imblog
Vélemény, javaslat - A csapvíz ólomszennyezéséről megtartott szakmai nap(a) után
Az MHT VVSZ szakmai tanácsadó testület tagjainak küldött levél

[Kedves Kollégák!
  
A május 11-én megtartott előadónap témája láthatóan sokakat foglalkoztat. Az előadások végén már nem volt idő érdemi vitára, összefoglalásra és javaslatra, ezt a magam részéről ezúton szeretném megtenni.]

Vízkémiai szakmai, jogi háttér röviden (a teljesség igénye nélkül):
A csapvíz általi ólomexpozíció gyermekek egészségére gyakorolt, akár visszafordíthatatlan káros hatása sokak által publikált, célirányos kutatásokkal és mérésekkel igazolt [1]. Gyermekeknek szánt ivóvízben az EPA, a WHO és az EU direktíva sem állapít meg tolerálható értéket, törekedni kell az ólomszennyezés-mentes víz biztosítására (lehetőség szerint a vezetékes víz felhasználásával). Ezt a törekvést hangsúlyozandó, az 5/2023 (I.12) ivóvíz rendelet is gyakorlatilag zéró értéknek megfelelő 5ppb alatti célértéket határoz meg a fogyasztói csapokon(!) mérhető ólomszennyezésre.  [1] http://real.mtak.hu/127938/1/EgTud.2021.1.66.pdf
  
A rendelet határidős előírásainak teljesítésére való felkészülés mellett, szerintem fontosabb és sürgetőbb az, hogy mielőbb biztosított legyen gyermekeink számára az egészséges ivóvízhez való hozzáférés gyermekintézményekben és otthonaikban egyaránt.  
 
Az NNK becslése szerint kb. 750 olyan intézmény lehet az országban, melyekben a gyermekek számára elérhető csapvíz ólomszennyezés szempontjából „legalább magas kockázatú”. Vannak olyan városrészek, ahol a háztartások 1/3-ra igaz ez a megállapítás!
  
Az előadónap konklúziója számomra az, hogy az NNK irányított multidiszciplináris, több minisztériumot érintő, jelenleg is zajló munkafolyamat mellett szükség van egy azonnali optimális cselekvési és a célcsoportokhoz eljutó, hatékony kommunikációs program kidolgozására. A különböző csoportokhoz hatékonyan eljutó üzenetek megfogalmazása és az üzenet eljuttatása nem egyszerű feladat. Amerikai példákból látható, hogy a legóvatosabb tájékoztatás is pánikra, az abból következő felelősség keresésre és nem kívánatos közhangulatra adhat okot, ha nem társul mellé az azonnal elérhető megoldások bemutatása, az érintett fogyasztókat segítő megfelelő támogatás.
  
Szerintem szükséges egy olyan munkacsoport felállítása, melynek célja, feladata: az anyagi források „kiharcolása”; legalább az NNK által azonosított kockázatos gyerekintézmények mielőbbi monitorozásának kezdeményezése; monitorozás módszertanának kidolgozása -prioritási sorrenddel; a megfelelő kommunikációs anyagok elkészítése a vizsgálatok lebonyolításához és a megoldások alkalmazásához; szükség esetén azonnali intézkedés megfelelő ivóvíz biztosítására; a vizsgálatból levonható tanulságok publikálása.
Ezzel is segítendő a gyakorlatban is működőképes, rendelet által előírt módszertani útmutatók kidolgozását. Optimális cselekvési program hiányában ez a kérdés nem kezelhető pánikmentesen, vízfogyasztói felháborodás nélkül.
Erre a feladatra állami forrásokat kell biztosítani (kiharcolni)! Nem várható el sem a szolgáltató, sem szakhatósági és egyéb szakmai szervek részéről sem ennek a cselekvési programnak a megtervezése, lebonyolítása külön forrás biztosítása nélkül.
 
Gondolat ébresztő: feladatok, várható eredmény (a teljesség igénye nélkül)
1)   6 év alatti gyermekek számára nincsen egészséghatások szempontjából tolerálható ólom koncentráció az ivóvízben, ezért törekedni kell a csapvíz általi ólomexpozíció kizárására. A most kisgyerekként ólomszennyezett vizet fogyasztók szülei számára nem lesz elég magyarázat az, hogy a határidő 2029.01.12 volt, ezért nem tájékoztattunk hamarabb, ezért nem történtek azonnali lépések, holott minden információ, tudás, rendelkezésre állt.
 
2)   Gondoljunk bele annak az intézményvezetőnek a helyzetébe, aki legkésőbb 2029. január 12-én [2] szembesül azzal, hogy az intézményébe járó gyerekek ólomszennyezett vizet ittak, amiről elvileg lehetett volna tudomása.
[2] „ 9.§ (2) Az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény üzemeltetője, a tulajdonossal egyeztetve…a szolgáltatott ivóvíz ólomtartalmára vonatkozóan kockázatértékelést készít, amelyet a 8.§ (2) bekezdése szerinti módszertani szempontoknak való megfelelés vizsgálatára irányuló jóváhagyás céljából a járási hivatal részére benyújt.” (legkésőbb 2029. január 12-ig). 5/2023 (I.12. Korm. rendelet)
  
3)   A fogyasztói csapokon is megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében a vízfogyasztó szerepének és teendőinek hangsúlyozása, felelősségének tisztázása kulcskérdés.
 
Az NNK által lezárt projekt eredményeként 3 éve minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy azonnal biztosítható legyen bármely fogyasztóhelyen az egészséges ivóvíz. A rendelet által preferált módon, a vezetékes víz felhasználásával bárhol biztosítható az egészséges ivóvíz. Az NNK tájékoztatói bár nyilvánosak, gyakorlati tapasztalat az, hogy az érintett fogyasztókhoz ezek az üzenetek nem jutnak el vagy nem megfelelően.
    
4)   A gyermekintézmények felmérése és (a pánik elkerülése érdekében) az intézményekben a gyermekek egészséges csapvízhez való hozzáférésének biztosítását követően lehet elkezdeni a szülők felé a tájékoztatást: a fogyasztóhelyi feladatokról, lehetőségekről, a „tudatos fogyasztói magatartásokról”. Ezt követően lehet a munkahelyi, intézményi vezetők feladatát is hangsúlyozni a vezetékes víz szolgáltatói minőségének megőrzése érdekében, ezzel egy időben a széleskörű lakossági tájékoztatás is elkezdődhet.
 
Javaslat:
A célirányos, hatékony tájékoztatást 2020. októberig az nehezítette, hogy nem volt mérési adattal alátámasztott becslés az érintettek számára vonatkozóan és azonnal bevethető, NNK igazoltan is biztonságos, környezetkímélő alternatíva (amit a fogyasztók részére a palackozott víz helyett ajánlani lehetett volna). Most a forráshiány az, ami lehetetlenné teszi az optimális megoldást.
  
A célcsoportok szerinti célzott üzenetek eljuttatása érdekében egy olyan munkacsoport felállítását javaslom, melyben a kommunikációhoz értő szakemberek mellett aktívan részt vesznek az ólomszennyezés szempontjából releváns információkkal rendelkezők (szolgáltató, szakhatóság, jogalkotó, fogyasztói oldalt képviselő valamint a fogyasztókkal napi kapcsolatban lévő, ólomszennyezés kockázat értékelésének bizonytalanságaival is tisztában lévő laboratóriumi szakember) és a feladat végrehajtásához szükséges forrásokat kiharcolni képes képviselő. A munkacsoport feladata olyan cselekvési és kommunikációs program kidolgozása, amely segíti a pánikmentes tájékoztatást, a mielőbbi biztonságos megoldást: az 5/2023 rendeletnek való megfelelés és a veszélyeztetett csoportok mielőbbi egészséges ivóvízhez való hozzáférésének biztosítása érdekében.

Kedves Kollégák!
Szerintem szakmai részről annak érdekében is minden támogatást meg kell adnunk és mindent megtennünk, hogy a forrásokról döntők megértsék azt, hogy itt nem az EU direktíva teljesítése, azok előírásainak kipipálása a cél, a tét: gyermekeink egészsége! Ennek érdekében kell az intézményvezetőket, szülőket célirányosan tájékoztatni és emellett megfelelő megoldási alternatívákat bemutatni, azt a rászorulók részére biztosítani.
 
6 éven belül meg kell oldani az NNK által feltárt problémát. Minél előbb biztosított a szükséges forrás, annál több gyermek kap esélyt az ólommentes csapvízhez való hozzáféréshez, végső soron az egészségük megőrzéséhez!  

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
labor@vizkemia.hu / 30-2314755 / 1-2124157

(a) A Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztálya, a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzemi Szervezet és a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék közös szakmai előadó ülést tartott 2023. május 11-én.
Címlapkép: Átlátszó cikk
 ]]> Thu, 25 May 2023 09:00:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?gyermekeink_erdekeben https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000048 <![CDATA[Itt a nagy víztisztító teszt eredménye!]]> imblog
2020.október
Publikus az ivóvíz ólomszennyezésével kapcsolatos NNK felmérés és a víztisztítók vizsgálatának eredménye!

Elkészültek a fogyasztóhelyen mérhető vízminőségi adatok alapján az  ólomkockázati besorolások, és ólomtérképek [a].
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett."

A projekt legtöbbek által várt eredménye az ólom eltávolítására tanúsított víztisztítók összefoglaló táblázata, amely az összefoglaló értékelés[b] 25. oldalán található. Az eredmény értelmezéséhez szükséges útmutatók, szakmai és lakossági tájékoztatók részletes magyarázattal szolgálnak arra, miért szükséges a víztisztítók tanúsítása ólomeltávoltás szempontjából.
A vizsgálatok eredménye rámutat az ivóvíz tisztításban részt vevők szakmai felkészültségének fontosságára, a korrekt tájékoztatás nyújtásának felelősségére is.
Az ólom a vezetékes vízbe csövekből, szerelvényekből oldódik be, a szennyezés mértéke több paramétertől függ. Időben és térben változó szennyezésről van szó, ezért 1db  mérési eredmény önmagában nem ad elegendő információt sem a vízvételi helyen mérhető ólomszennyezés kockázatának mértékéről, sem arról, mi lehet biztonságos "tudatos fogyasztói magatartás" a szennyezés csökkentésére vagy (kisgyermekek, várandósok esetében) a 100%-os eltávolítására. Ez vízkémiai szakmai kompetenciát igénylő feladat.

Az ivóvíz tisztító megbízhatóságáról, biztonságosságáról és az adott ivóvíz hálózatban történő alkalmazhatóságáról (vízkémiai szempontból) a vásárlónak víztisztító választást megelőzően kell meggyőződni, a kezelt víz minőségére a víztisztító forgalmazójától minimum garanciát kapni. (Ez a garancia nem azonos a forgalmazási engedéllyel, az azt megelőző vizsgálatok ólom eltávolítás szempontjából ugyanis nem vizsgálják a készülékeket).

Az ólomszennyezés eltávolítására biztonságos megoldást keresők tájékoztatására, a döntést segítendő, az NNK nyilvánossá tette a víztisztítók tanúsítási eredményeit összefoglaló táblázatát.
A tanúsítási folyamatban több szempontból, különböző kapacitáspontokon (több időpontban), valós használati körülmények között is vizsgálta  a víztisztítókat és részletesen értékelte azokat.
A víztisztító forgalmazási engedélyével rendelkező cégek az összefoglaló jelentésen kívül a víztisztítóra vonatkozó összes mérési eredményt és az összefoglaló szakvélemény indoklását (részletes magyarázattal) az NNK Ólom Munkacsoportjától megkapták. Ennek alapján a minimum garancia nyilatkozatot és annak feltételeit be tudják mutatni a vásárlóknak.

A vizsgálatokat az NNK -EU támogatott program keretében- ingyenesen biztosította a forgalmazók részére;  az eredmények és szakvélemények hiánya (a forgalmazónál) fontos figyelmeztetés lehet a vásárlók részére.

Miért fontos a vízminőségi garancia?
Minimum elvárás az, hogy a tisztított víz minősége kémiai, bakteriológiai szempontból ne romoljon a víztisztítót követően, ne legyen nagyobb bakteriológiai, kémiai kockázata a víz fogyasztásnak a víztisztítót követően, mint azt megelőzően.
A vízmű a vízóráig garantálja a vezetékes víz minőségét (a 201/2001 rendelet szerinti feltételek teljesülését), de a "vízórát követő" vízminőségben bekövetkező változás a tulajdonos felelőssége.  

Mire jó az ólomtérkép?
Ahhoz, hogy a használni kívánt víztisztító a beérkező víz kémiai, bakteriológiai minőségén is javítson (vagy legalább ne rontson), alapvető fontosságú, hogy a felhasználóhelyen mérhető potenciális szennyezőkkel a tulajdonos tisztában legyen.
Ha az épület életkora alapján feltételezhető ólomcsövek jelenléte, vagyis az ólomszennyezés nem zárható ki, a legfontosabb vízminőség javító feladat az ólomszennyezés csökkentése, kisgyerekek és várandósok számára a 100% ólomeltávolítás. Az ólomszennyezés teljes bizonyossággal (megfelelő mintavételezési módszer mellett) csak laboratóriumi mérésekkel zárható ki. Az NNK által elkészített ólomkockázati besorolások az épület életkora alapján jelzik ennek szükségességét.
NNK tanúsított víztisztító
[NNK vizsgálati összefoglaló 25.oldal]

Miért fontos több ólomszennyezettségi kategóriában is vizsgálni a víztisztítókat?
Az ólomeltávolítás attól függően, hogy milyen technológiát alkalmaz a víztisztító, több paraméter függvénye. Köztük a víz összetétele, pH-ja meghatározó. Ezért fontos a nemzetközi tanúsítások megléte mellett is a magyar csapvizeken történő, alapos vizsgálat.

Miért szükséges a tanúsítási folyamatban több kapacitásponton is vizsgálni?
A víztisztítók ólomeltávolító képessége függ a víztisztítóban lévő szűrőanyag állapotától is. Van olyan szűrőanyag, ami kapacitás tartományának kezdetén 100%-ban megköti az ólomszennyezést, ami aztán a későbbiekben változhat, akár vissza is engedheti a tiszta vízbe a már megkötött ólomszennyezést. Többek között emiatt is szükséges a független tanúsító szervezetek által biztosított mérési adatokra és szakvéleményre támaszkodni, ami több kapacitásponton, különböző ólomszennyezésekre vizsgálja a víztisztítók működését.

Milyen egyéb vízminőségi kockázatokat emelt ki az NNK a vizsgáltak közül?
Mikorbiológiai kockázatok
Az ivóvíz tisztítókban a víz érzékszervi tulajdonságainak javítása céljából aktívszenet használnak. Az aktívszén a szerves szennyezők megkötésével a víz ízét javítja, eközben a megkötött szerves szennyezők kiváló táptalajt biztosíthatnak a baktériumoknak (ezért vizsgálják a mikrobiológiai kockázatokat).

Nitrifikáció
Ha a feltétek adottak, akár olyan bakteriális folyamatok is beindulhatnak, aminek eredményeképp kémiai minőségromlás következik be (a víz nitrát tartalma pl. nitritté alakul - nitrifikáció).

Fémek
A káros folyamatok kiküszöbölése érdekében a gyártók az aktívszén felületét gyakran ezüsttel kezelik, hogy megakadályozzák a baktériumok elszaporodását. Ha ez az ezüst beoldódik a szűrt vízbe, az kisgyermekekre nézve káros (ezért szerepel a táblázatban a kockázatok között a fémszennyezők vizsgálata).

Miért van korlátozás egyes víztisztító típusokra?
Abban az esetben, ha a csapvizet várandós vagy kisgyermek is fogyasztja, a tisztított vízzel szembeni elvárás magasabb. Pl. a csapvíz ólomszennyezésére vonatkozóan nincsen tolerálható határérték, az ólomszennyezés teljes eltávolítása (nem csupán "határérték" alá csökkentése) a cél. Kisgyermekeknél a bakteriológiai kockázatok vagy a fémszennyezők jelenléte súlyosabb megítélés alá esik, mint felnőtteknél.

Mit ajánlok azoknak, akik biztosra akarnak menni és miért?
"A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható." (NNK összefoglaló megállapítása [f])

Ha  biztosra akar menni, érdemes a Doulton ivóvíz tisztítói közül választani. Ez a víztisztító termékcsalád korlátozások nélkül alkalmazható mindhárom szennyezettségi kategóriában, és 100% ólomeltávolítást biztosít.
A 100%-os ólom eltávolítás mellett javítja a víz ízét, az összes másodlagos vízszennyezőt csökkenti illetve eltávolítja. A csapvízben lévő természetes ásványi anyagokat megőrzi, nincsen szükség mestereséges só visszapótlásra. Csak természetes szűrőanyagokat tartalmaz, a kerámia burok tökéletes megelőző baktérium védelmet biztosít a szűrőblokk számára, a tisztított víz természetes ízű és összetételű csomagolás mentes "kvázi ásványvíz".
Az Ultracarb a piacon kapható legkompaktabb, legbiztonságosabb többfunkciós szűrőbetét.
Kiemelkedően környezetkímélő, az elhasznált szűrőbetét akár komposztálható is. Gazdaságos, kényelmes megoldás.  


Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

Hivatkozások és kiemelések az <efop180.nnk.gov.hu> NNK projekt tájékoztató honlapról:
[a] Ólomkockázati besorolások
[c] Szakmai és lakossági tájékoztatók
[d] Doulton Ultracarb szűrőbetét
[e] Vizsgálati eredmények
[f] Módszertani útmutató 34.o.

A projekt létjogosultságát a pályázat benyújtásakor az NNK 2017-ben az alábbiakkal indokolta:
"Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek, ezek közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki...
károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten nézve jelentős társadalmi teher. Mintegy 25 éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ) csökkenését eredményezi. Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy ez a toxikus hatás jóval alacsonyabb vér-ólom szint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem is található biztonságosnak tekinthető vér-ólom szint."
[https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf]

A projekt eredményei, módszertani útmutatók és számos szakmai és lakosságnak szánt tájékoztató anyag linkjei és fontos megállapításai a teljesség igénye nélkül:

[1] "A projekten belül vizsgálatra kerül a hazai csapvizek ólom tartalma, illetve a határérték feletti ólom tartalmú csapvíznek kitett lakosság nagysága.
Szintén vizsgálatra kerülnek az ólom-oldékonyságot befolyásoló vízminőségi tényezők. Az ólom egy közismert egészségkárosító anyag, de az ivóvíz általi ólom bevitel egészségi hatásai kevésbé vizsgáltak, így ennek vizsgálatát is tervezzük a projekt keretében. A csapvíz megfelelő ólom tartalmának biztosításához a végleges megoldás az ólomcsövek, illetve egyéb ólom tartalmú anyagok cseréje lenne.

Emellett ennek megvalósíthatóságáig különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jönnek, mint például a fogyasztási ponton történő vízkezelés különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekkel, illetve az épületek bemenő vizének kezelése az ólom-oldékonyság csökkentése érdekében. Ezek az átmeneti megoldási lehetőségek is vizsgálatra, értékelésre kerülnek a projekten belül. A projekt keretében elvégzendő kutatások eredményei alapján a fő célunk a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körben történő terjesztése, valamint szintén az eredményekre támaszkodva egy szakmapolitikai döntést megalapozó anyag összeállítása, amelyben a döntéshozók számára ismertetjük a probléma mértékét és lehetséges megoldási javaslatokat."
[https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html]

[2] "A csapvíz ólomtartalmának becslésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által fejlesztett ólomkockázati kalkulátor is segítséget nyújthat (https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html), de a csapvíz ólomtartalma egyértelműen csak laboratóriumi vízvizsgálattal határozható meg."
https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html


[4] összefoglaló jelentés lakossági tájékoztató a vizsgált ivóvíz tisztító kisberendezésekről:
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

További tartalmak:
www.olomavizben.hu/blog

#ólomavízben #ivóvízbiztonság #ólom

]]> Sat, 27 Aug 2022 17:45:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?itt-a-nagy-viztisztito-teszt-eredmenye- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000038 <![CDATA[Zero waste prémium ivóvíz - vízgaranciával]]> imblog
Korlátlan mennyiségű prémium ivóvíz - Zero waste üzemeltetés - Fix ár!

A Doulton Ultracarb ivóvíz tisztító univerzálisan alkalmazható a vezetékes víz tisztítására - a szűrt vízre prémium vízminőségi garancia adható!
kényelmes
gazdaságos
biztonságos
környezetkímélő
költségként is elszámolható

A  Doulton Ultracarb víztisztító egyedülálló előnyei:
  • az összes potenciális egészségkárosító vízszennyező eltávolítására alkalmas, miközben a víz ízét meghatározó, és a szervezetünk számára is fontos ásványi anyagokat megőrzi;
  • üzemeltetése nem igényel külső erőforrást, vegyszer felhasználást, nincsen hulladékvíz, gyűjtőtartály;
  • telepítése, karbantartása egyszerű;
  • a 6 havonta cserélendő szűrőbetét csak természetes szűrőanyagokat tartalmaz, így annak cseréjekor sem képződik műanyag hulladék (a szűrőbetét akár komposztálható is);
  • háztartási, munkahelyi, közösségi alkalmazásban is NNK tanúsított, Magyarországon univerzálisan használható, bármely vezetékes vízvételi helyen.

Napi 1db csomagolt víz árából(1) korlátlan mennyiségű prémium ivóvíz biztosítható - csomagoló anyagok nélkül, a legkompaktabb, zero waste ivóvíz tisztítóval.



Csoportos beszerzés esetén egyedi árajánlattal, rugalmas feltételekkel állunk rendelkezésre!

Szaktanácsadó:
Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
Doulton szakmai- és márkaképviselet

      info@doultonviz.hu

Prémium ivóvíz:
a 201/2001 ivóvíz rendelet előírásainak megfelelő, másodlagos vízszennyezőktől mentes, természetes ásványi anyagokat tartalmazó, frissen szűrt, jó ízű, egészségünket támogató ivóvíz. A Doultonvíz megfelel a legszigorúbb, Well standard által előírt "egészséges ivóvíz" kritériumainak is. Az NNK vizsgálata és szakvéleménye alapján a Doulton Ultracarb az egyetlen olyan ólomra is tanúsított víztisztító, ami korlátozások nélkül használható háztartási, közösségi, munkahelyi alkalmazásban is.

]]> Wed, 01 Jun 2022 10:07:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?zerowaste_premium_ivoviz https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000046 <![CDATA[Minek csomagolni? A csapból is ez folyik!]]> imblog
Magyarországon semmi sem indokolja, hogy ivóvíz szükségletünket ne a szolgáltatott vezetékes víz felhasználásával elégítsük ki:
környezetkímélő, integrált szűrőbetétekkel a vezetékes víz prémium minőségre javítható - bármely fogyasztóhelyen.

megfelelő POU megoldásokat használva (1) nincsen szükség a víz csomagolására, szállítására.

A több szempontból is optimális, fenntartható megoldást "általánosságban nem támogatja" a hatóság, és a vízkémiához értő szakemberek többsége is szkeptikus. Ennek oka szerintem a túl sok a negatív példa, a nem megfelelő víztisztító választásból adódó vízminőség romlás [1].
Magyarországon a megfelelő víztisztító kiválasztásának felelőssége jelenleg a vásárlóé.
Nincsenek egyértelmű forgalmazási és alkalmazhatósági szabályok, előírások, kereshető nyilvántartások, adatbázisok (pl. a forgalomban lévő felhasználóhelyi ivóvíz tisztítókról), így a döntéshozók kizárólag a víztisztítót  forgalmazó tájékoztatására hagyatkozhatnak, ami nem biztos, hogy mindig teljes körű.
A gyakorlatban látjuk (és mérjük), hogy számos esetben a forgalmazók sincsenek tisztában a helyi vízminőségi problémákkal, víztisztítójuk alkalmazhatósági korlátaival. Ezért van az, hogy a hatóság (NNK) „általánosságban” nem támogatja a POU ivóvíztisztítást, miközben egyre gyakrabban hívja fel a figyelmet a nem megfelelő víztisztító választás veszélyeire (lásd: forgalomból kitiltott ivóvíztisztítók listája).  
A megfelelő döntéshez szükséges adatok mindegyike rendelkezésre áll, csak nem felhasználóbarát környezetben, és az értelmezéshez szükség van vízkémiai ismeretre is. Az alábbiakban bemutatom azokat a dokumentumokat, amik a felelős döntéshozó számára alapvető információkat tartalmaznak, és a forgalmazónál rendelkezésre kell, hogy álljanak.

Ivóvízbiztonsági engedély [példa:Doulton 3768-6/2021/KTEF]
Több oldalas, az engedélyező hatóság (NNK) által kiadott dokumentum, melyet a forgalmazó be kell építsen a termék tájékoztató anyagaiba, használati útmutatóba. Ebben szerepelnek a biztonságos alkalmazás feltételei, az alkalmazhatóság és a korlátozások valamint annak a szakvéleménynek a száma, ami szükséges a vízkémiai kompetenciával rendelkező döntéshozó számára.
Az ivóvízbiztonsági engedély jelenleg nyilvános adatbázisból nem kereshető, csupán az érvényessége ellenőrizhető az NNK honlapjáról, ezért a több oldalas dokumentációt a víztisztító forgalmazójától kell elkérni (ha nincsen kellemetlen megjegyzés benne, ezt büszkén tárjuk a nyilvánosság elé).
Szakvélemény ivóvíz tisztító közegészségügyi szempontú alkalmazhatóságáról [példa:Doulton 39438-1/2021/LAB]
Az ivóvízbiztonsági engedélyt a megelőző szakvéleményben foglaltak alapján adja ki az engedélyező hatóság. A döntéshozó számára ez a szakvélemény az ivóvíztisztító legfontosabb dokumentuma, amely az ivóvízbiztonsági engedélyben foglaltakon túl indoklást is tartalmaz az alkalmazhatóságra, a korlátozásokra, a biztonságos üzemeltetés feltételeire.
Szerepel benne az is, milyen részletességű vizsgálatokat végeztek az ivóvíz tisztítóra vonatkozóan, milyen kijelentések tehetők a tisztított ivóvíz minőségével kapcsolatban. Pl. „ólom eltávolítására alkalmas” kijelentés csak akkor tehető, ha ezt az NNK vizsgálatai is megerősítik, és erre vonatkozóan az NNK laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei „bizonyítékul” rendelkezésre állnak. Az ebben a dokumentumban foglalt előírások betartását közösségi alkalmazás esetén a helyileg illetékes hatóság ellenőrzi (szigorúbb alkalmazási feltételeket, bővített körű vizsgálandó ellenőrző paramétereket előírhat).
Vizsgálatok jegyzőkönyvei: a vízkémiai kompetenciával rendelkező szakember számára a legfontosabb információkat tartalmazó dokumentumok.
 
NNK tanúsítási vizsgálatok [példa: Doulton tanúsítási jegyzőkönyv 42243-1/2020/PKF]
A forgalmazó számára a tanúsítási jegyzőkönyv lehet a „vízminőségi garancia vállalás” hivatkozási alapja. Magyarországon a tisztított víz minőségére, a víztisztító működésére vonatkozó konkrét kijelentések ezekben a jegyzőkönyvekben megtalálható mérési eredmények alapján tehetők. A tanúsítási vizsgálat az ólom eltávolítására irányult, de a jegyzőkönyv számos, a víztisztító működését jellemző vizsgálati paramétert is tartalmaz. Magyarországon ez az eddig végzett legrészletesebb vizsgálati projekt az ivóvíztisztítók működésére vonatkozóan. Fontos tudni, hogy az ólomeltávolítás igazolására a nemzetközi terméktanúsítvány vizsgálatai nem elegendők[3].

NNK Közegészségügyi szempontú vizsgálatok: az ivóvízbiztonsági engedély kiadását megelőző "minimum" vizsgálatok. Általánosságban azt vizsgálja, milyen üzemeltetési feltételek betartása esetén nem következik be vízminőség romlás (a hálózati víz minőségéhez képest). A kérelmező kérésére vízminőség javításra vonatkozóan a kérelmező által használni kívánt kijelentések megalapozottságát is vizsgálhatja.
   
Nemzetközi terméktanúsítványok: példa: Doulton NSF/ANSI 41, 53 az NSF.org honlapjáról kereshető adatbázis);  NSF/ANSI 53 Pb vizsgálati jegyzőkönyv ólom eltávolításra [példa: Doulton pH=6,5].

Gyártási folyamatra vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítványok: a gyártó cég megbízhatóságára, környezeti tudatosságára, a felhasznált anyagok minőségére vonatkozó információk. A szerviz háttér, az alkatrész utánpótlás, a működtetés biztonságát garantáló feltételek meglétének ellenőrzésére. [Doulton WRAS, LUCIDEON-UKAS ISO9001]

A bemutatott példa dokumentumok a Doulton víztisztító megoldásaira vonatkoznak. Optimális, biztonságos választás bármely magyarországi háztartásba, munkahelyre, közösségbe. Az NNK tanúsítás szakvéleménye alapján alkalmas ólom eltávolításra, a víz kémiai- és érzékszervi tulajdonságainak javítására - felhasználásra vonatkozó korlátozás nélkül.
 
"A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható." [NNK-Módszertani útmutató 34.o.]

 
A Doulton termékek magyarországi képviselője a Vízkutató Vízkémia Kft., vizsgálólaboratóriumi és szakértői háttérrel, szakmai támogatással segíti a termékek optimális felhasználását. A képviselet kedvező beszerzési feltételeket biztosít a garantált termékminőség mellett (a termékek eredetisége a fogyasztó számára unikális 10 jegyű azonosító segítségével ellenőrizhető, ha viszonteladónál vásárol).
A Doulton Ultracarb az Ecofast víztisztító részeként bármely vízadagolóhoz csatlakoztatható; az Ecofast szűrőház fixen is telepíthető ivóvíz elvezető csappal vagy 3 utas csapteleppel. Rendelkezésre áll könnyen átmozgatható csapra szerelhető szűrőház is, ami az Ultracarb fogadására alkalmas.
Folytatás következik: további szempontok, ha minden "papír" rendben van
(1) ivóvíz megoldás: a vezetékes víz minőségének megváltoztatása akár az érzékszervi tulajdonságok, akár a kémiai tulajdonságok javítása céljából: pl, hűtés, melegítés, szénsavval dúsítás, egyszerű mechanikai vagy aktívszén szűrés, integrált szűrőbetét alkalmazása, többlépcsős víztisztítás, lágyítás, reverz ozmózis stb., a továbbiakban víztisztító)
 
Hivatkozások:
[1] "Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő alkalmazása, a karbantartás hiánya esetén olyan kedvezőtlen változások jelentkezhetnek a vízben, amelyek kockázatot is jelenthetnek, így akár többet árthatunk velük, mint használunk. Amennyiben a vásárlás mellett dönt valaki, feltétlenül olyan kisberendezést válasszon, amely rendelkezik Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel." [Tájékoztatás víztisztító berendezések alkalmazásával kapcsolatban]
 
[2] A hálózati vízadagoló engedélyeztetés és üzemeltetés szempontjából  víztisztítónak minősül, ha abban vízminőség változtató egység is van. „A vízadagoló berendezések esetén a szakvéleményben meghatározásra kerülnek a közösségi alkalmazás feltételei, köztük a használati útmutató elérhetősége és a rendszeres vízvizsgálat is. Az előírt vízvizsgálatok azokra a paraméterekre vonatkoznak, amelyet a vízadagoló kedvezőtlenül befolyásolhat. Amennyiben egy vízadagolóban kötelező jelleggel van vízkezelő berendezés vagy betét, az víztisztítónak minősül. Közösségi alkalmazásra szintén meghatározásra kerülnek alkalmazási feltételek. A hálózati vízadagolókhoz opcionálisan is lehet engedéllyel rendelkező víztisztítót alkalmazni, közösségi alkalmazás esetén kizárólag olyat, amelynek arra vonatkozóan is van engedélye, az engedélyben megadott alkalmazási feltételek betartása mellett.” [állásfoglalás NNK Nemzeti Népegészségügyi Központ, Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály, Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztály Vízhigiénés szakterület]
 
[3] Magyarországon a vezetékes ivóvíz legsúlyosabb potenciális vízszennyezője az ólom. Vízminőség javításnál ennek eltávolítása prioritás. Az ólom vízből való eltávolításának hatékonysága számos paramétertől, többek között a víz összetételétől is függ. Az ólomeltávolítási hatékonyságot az NNK 6 hónapos tanúsítási folyamat keretében, külön eljárásban vizsgálja. Egy víztisztító ólomeltávolítási képességére vonatkozóan csak olyan kijelentés tehető, melyet ebben a tanúsítási eljárásban az NNK mérési eredmények alapján igazolt. A tanúsított víztisztítók listája, a tanúsítási összefoglaló jegyzőkönyvben érhető el (25. oldal). Ezek az átfogó vizsgálatok megfelelő alapot nyújtanak a forgalmazó által biztosítható „vízminőségi garancia vállaláshoz”.


 

]]> Tue, 01 Feb 2022 12:53:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?minek-csomagolni,-ha-a-csapbol-is-folyik- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000044 <![CDATA[Igyunk csapvizet a munkahelyen? ]]> imblog
Igyunk csapvizet? Megfelelő előkészítést követően!

Az, hogy egy adott vízvételi helyen az egészséges ivóvíz hogyan biztosítható és milyen feltételekkel (pl. környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes, fenntartható módon), számos paramétertől függ. Megfelelő döntés előkészítéssel - és az abból következő megoldásokkal - a vezetékes víz optimális feltételekkel és biztonságosan felhasználható ivóvíz szükségletünk kielégítésére.

A fogyasztóhelyről származó vízminták (csapvíz) minőség ellenőrzései kapcsán tapasztalt problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra: a csapvíz szennyezőinek ismeretére.

A szolgáltató csak a vízóráig felel a vezetékes víz minőségéért, az épületen belül bekövetkező vízminőség romlás a tulajdonos, üzemeltető felelőssége.
Az alkalmazott fertőtlenítés, az épületen belüli esetleges vízkezelés, a vízvezetékek, szerelvények állapota miatt a hálózatban a vízminőség szükségszerűen változik (a másodlagos szennyezők  miatt romlik).

Ha a fogyasztói ponton a csapvíz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek, ha valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vízmű ellenőrző ponthoz képest vagy extra szolgáltatásokra is szükség van (hűtés, szénsav-adagolás, azonnali forró víz), kézenfekvő megoldás a hálózativíz adagoló és/vagy  víztisztító alkalmazása. Ezek kiválasztásánál viszont nem csupán az a lényeg, hogy milyen ízű és hőmérsékletű vizet biztosít, mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül stb...
A döntésnél minimum szempont kellene legyen az, hogy a víz az adagolót/kezelést követően megfeleljen az ivóvíz minőségi követelményeinek.

A fogyasztóhelyen potenciálisan megjelenő vízszennyezők ismerete alapvető fontosságú a megfelelő döntéshez!
A kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással, így előfordulhat, hogy finom, ugyanakkor pl. ólomszennyezett víz folyik a csapból vagy a hálózati-víz adagolókból. A vízadagolóból/víztisztítóból biztosított víz jó íze hamis biztonság érzetet kelthet, ha a másodlagos szennyezők eltávolítására a víztisztító nem alkalmas.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak jelenleg még nem része a vízminőség javítás ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból"[1] kell megfelelnie a különböző vízadagoló  készülékeknek.

Amennyiben az ivóvizet a vezetékes víz felhasználásával biztosítják,
  • a csapvíz potenciális szennyezőinek ismeretében fontos meggyőződni arról, hogy a vízkezelést követően a víz ivóvíz minőségű lesz-e. Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.

  • Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban lévő víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen. Ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni.

  • Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, olyan vízkezelő megoldás optimális, amely hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2]. Ez azért lényeges, mert az általánosan használt aktívszenes szűrőanyagok csak ideiglenesen képesek megkötni az ólomszennyezést, majd azt véletlenszerűen visszaengedhetik a szűrt vízbe.

  • Ha a vízadagolót "univerzális" víztisztítóval szerelik, azaz a víztisztító az összes potenciális másodlagos vízszennyező eltávolítására alkalmas [3], ez a biztonság érzeten túl anyagi előnyökkel is járhat.
    Ebben az esetben nem szükséges bizonyos vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat rendszeresen végeztetni (pl. Well épület minősítéshez) ; a vízfogyasztók tájékoztatására elegendő a víztisztító vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni).

Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal. A vizsgálati pontok kijelölésétől a laborvizsgálatokon át az optimális megoldások megtalálásáig.


Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
labor[at]vizkemia.hu
30-2314755 (hétköznap 9-15)

[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." [NNK tájékoztató]

[2] "Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel." [NNK állásfoglalás]

[3] Az önálló víztisztítóként is telepíthető vagy az adagolókba szerelhető víztisztítók közül a Doulton Ultracarb-ra az NNK 39438-1/2021/LAB szakvélemény és 37686-6/2021/KTEF ivóvízbiztonsági engedély alapján "univerzális ivóvízminőségi garancia" adható - munkahelyi, közösségi, háztartási, felhasználásban is.


]]> Wed, 01 Sep 2021 08:44:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?munkahelyivizminoseg https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000040 <![CDATA[A vezetékes víz minőségéről...]]> imblog
Az EU 2020.12.15-i állásfoglalása szerint

"javítani kell a csapvíz minőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett inkább a csapvizet válasszák, ..."
"a vízminőség javítása pedig a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érhető el."

Szerintem Magyarországon a legfontosabb teendő a korrekt, szakmailag hiteles, naprakész információkon alapuló tájékoztatás.

"…az ólom azon kevés anyag egyike, amelyről ismert, hogy az ivóvizen keresztül közvetlen egészségügyi hatásokat okoz, ezért a koncentrációknak az észszerűség határain belül a lehető legalacsonyabbaknak kell lenniük."

Örvendetes, hogy az állásfoglalás külön hangsúlyozza az ivóvíz általi ólomexpozíció kiküszöbölésének fontosságát.
Magyarországon az NNK felmérése szerint kb. 750.000 ember érintett! A becslések szerint 55.000 épület ólomszennyezés szempontjából "legalább magas kockázatú", vagyis a jelenlegi 10ppb értéket nagy valószínűséggel meghaladó ólomkoncentráció mérhető a csapvízben.

Ki a felelős?
Fontos hangsúlyozni, hogy az ólom az esetek zömében a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékek és szerelvények állapota miatt kerül szennyezőként a csapvízbe, így a megoldás kulcsa a vízfogyasztók kezében van.

Mi a megoldás?
A vízfogyasztók többsége ma Magyarországon nincsen tisztában azzal, hogy a víz az esetek zömében a vízórát követően szennyeződik, ebből következően azzal sem, hogy az ivóvíz EU által is javasolt elvárható minőségéért a legtöbbet a fogyasztó saját maga tehet.
A nagyobb baj az, hogy azok a vélemény vezérek sem tudják ezt, akik a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdítanak pl. környezetvédelmi megfontolásokból.

A vezetékes víz hiába felel meg a 201/2001 kritériumainak a vízműnél, és a kijelölt ellenőrző pontokon, ha az mire a fogyasztóhoz elér, ólommal szennyeződik.

Az EU a határérték szigorításának kilátásba helyezésével azt jelezte, hogy ezzel a kérdéssel nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is foglalkozni kell.

Mi a teendő?
Az EU állásfoglalása egyértelmű: elérkezett az idő a tiszta, világos kommunikációra!

A vonatkozó,  201/2001 rendeletnek megfelelő ivóvíz a feladóhelyen a legszigorúbb európai direktíváknak is megfelel.
Az NNK elkészítette az ólomtérképeket. Alaposan vizsgálta, értékelte és listázta a megbízható víztisztítókat (tanúsítás). Ezek az információk honlapjukról elérhetők, nyilvánosak.
A tájékozódás és a felelős döntés lehetősége bárki számára adott.
Minden érintettnek tudnia kellene, hogy a vezetékes vízben jelenlévő ólom egészségre káros és azt is, hogy ennek  a szennyezésnek a vízből való eltávolítása a fogyasztás helyén kiküszöbölendő probléma.

Sajnos kevesen értik azt, hogy kisgyerekek számára ólomszennyezés szempontjából csak a 100%-os eltávolításra képes víztisztítók biztonságosak. Az NNK erre vonatkozó anyagai a vízkémiában nem járatos olvasónak nehezen értelmezhetők.
Ma Magyarországon hiába áll rendelkezésre minden ahhoz, hogy a vezetékes vízből a felhasználás helyén (megfelelő POU víztisztítóval) bárki kifogástalan minőségű ivóvizet ihasson a csapból, az érintettek többsége nem tud erről. Sem a probléma súlyáról, sem a megoldási lehetőségekről.

Ma Magyarországon egyetlen kisgyereknek sem lenne szabad ólomszennyezett vizet innia!
Ebben a kérdésben megnyilvánuló véleményvezérek,  környezetvédő és szakmai szervezetek kötelessége tudni azt, hogy a csapvíz kritika nélküli propagálása, a téma nem megfelelő kommunikációja milyen esetleges következményekkel jár.

A műanyagflakonok visszaváltásának követelése helyett/mellett inkább azt kellene szorgalmazni, hogy a vízfogyasztók környezetkímélő megoldásokkal biztosíthassák önmaguk számára a megfelelő minőségű csapvizet. Mint ahogyan az EU állásfoglalása is ezt tartalmazza.
Mindennél fontosabb a korrekt, szakmailag helytálló tájékoztatás. Még akkor is, ha egyes szervezetek anyagilag nem ebben érdekeltek.

A kérdés az, ki fogja hitelesen tájékoztatni a lakosságot?
Az a véleményvezér, aki eddig a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdított?
Annak a szervezetnek a  "celeb szakértője", aki nem csak a probléma súlyával,  de a modern megoldási lehetőségekkel sincsen tisztában?

Szerintem ezt hitelesen a szolgáltató tudná megtenni. Minél előbb kezdi el, annál kisebb presztízsveszteség nélkül lesz sikeres a tájékoztatás.
Az NNK mérési eredményeit ismertetni kell, el kell juttatni a veszélyeztetett célcsoportokhoz az információt és a megoldási lehetőségeket is. Érdemes elmagyarázni a fogyasztóhelyi víztisztítók alkalmazásának előnyeit és hátrányait, ezzel segíteni a vízfogyasztót abban, hogy szakmailag megalapozott tények alapján dönthessen az ivóvizéről, lehetőség szerint fenntartható, környezetkímélő szempontból is optimális döntést hozzon.

Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
#ÉnszóltamPb! #ivóvizem

További tartalmak az ivóvíz ólomszennyezéséről:
www.olomavizben.hu/blog
]]> Fri, 18 Dec 2020 10:07:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?kinek-a-feladata-az-eu-altal-elvart-vizmin-seg-biztositasa- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/00000003C <![CDATA[Ólom az ivóvízben és a kisbabád...]]> imblog
Update:
" … az 5 µg/l feletti ólom mennyiség az ivóvízben jelentősen emelte a 6-24 hónapos gyermekek vérólom szintjét…mindenképpen szükséges a gyermekintézmények teljes körű felmérése”. forrás: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

Az ivóvíz ólomszennyezésének értékelése, a lehetséges megoldások mérlegelése szakmai kompetencia, ha a háztartásban várandós nő, szoptatós anyuka vagy 3 év alatti kisgyermek fogyasztja a vizet.

Miért fontos a várandósok és a kisgyerekes szülők számára a víz ólomszennyezésének ismerete?
Azt eddig is tudtuk, hogy a csapvíz ólomszennyezése szempontjából  kiemelten veszélyeztetettek a várandósok és a kisgyerekek. A HBBF megrendelésére készült, 2020.10.20-án publikált tanulmány megállapítása szerint

"várandósok, csecsemők, kisgyerekek vonatkozásában az ivóvízre nem határozható meg tolerálható ólomkoncentráció"

Védőnők, Kismamák, Véleményformálók, Döntéshozók figyelmébe!
Félő, hogy sok érintett nem tud arról, hogy vezetékes ivóvize ólomszennyezett lehet.
Ennél aggasztóbb az, hogy sokan egy 10ppb határértékkel való összehasonlítás után téves következtetésre jutnak, hamis biztonság érzettel. A [3] linkről letölthető kiadvány a csecsemőkre vonatkozóan konkrét ivóvíz ólom koncentráció - vérólom szint növekedés - IQ csökkenés korrelációt is bemutat.
A kutatás a legsérülékenyebb csoport szempontjából statisztikailag is értelmezhető minta mennyiségre, külön dokumentációban bemutatott módszertanra alapozott. A frissen publikált eredménynek döbbenetes a konklúziója:

„5-15 ppb ólomszennyezést tartalmazó vízből készült tápszer fogyasztása 1-2 IQ pont csökkenést eredményez”
  
Magyarországon jelenleg 10ppb az az érték, amivel való összehasonlítás a kockázatértékelés alapja. (Az EU direktíva szerinti 5ppb célérték bevezetésének határideje: 2036.01.12.)
A tanulmány (is) megerősíti, hogy várandós nők, kisbabák és 3 év alatti gyerekek esetében nincs elfogadható ólomkoncentráció a vízben.
Ebből az is következik, hogy azokban a magyar háztartásokban, ahol várandós, csecsemő vagy 3 év alatti kisgyerek iszik a vezetékes vízből, fontos az ólomvizsgálatot követő egyedi kockázat értékelés (szükség esetén megoldás keresés) vagy  igazoltan ólomszennyezés mentes forrásból származó ivóvíz biztosítása.

Mi az azonnali megoldás?
A csomagolt vizek mellett a víz felhasználóhelyi tisztítása (konyhai ivóvíz tisztító kisberendezés) lehet a fenntartható és kényelmes alternatíva. Az ólomszennyezés szempontjából egy adott háztartásba megfelelő ivóvíz tisztító kiválasztásakor ismerni kell a kiinduló vízminőséget, a tisztított vízre vonatkozó elvárásokat, és a biztonságos üzemeltetés feltételeit is.
A vizsgálati eredmények értékelése és az ebből adódó megoldási lehetőségek mérlegelése vízkémiai és vízkezelés technológiai szakmai ismereteket igényel azért, mert egy víztisztító ólom eltávolítási képessége több paramétertől függ, többek között a víz összetételétől, az üzemeltetés körülményeitől, az ólomszennyezés nagyságától, az ólomszennyezés minőségétől (oldott, oldatlan).

Mit tehet egy körültekintő várandós nő, kisgyermekes anyuka?
Az NNK szakhatóság Ólom Munkacsoportja vizsgálta és tanúsította a víztisztítókat ólomeltávolítás szempontjából.
Valós használati körülmények között megmérte, melyik típus mennyire képes eltávolítani az ólomszennyezést.
Egyéb, olyan fontos paramétereket is vizsgáltak, amik a víztisztító működéséből adódóan kockázatot jelenthetnek. (Pl. bakteriológiai és/vagy kémiai minőségromlás, ami különösen a 3 év alatti gyerekekre nézve lehet kockázatos).

Honnan tudható, hogy a kiválasztott víztisztító megfelelő-e?
Az Ólom Munkacsoport azért vizsgálta a víztisztítókat, hogy segítséget nyújtson a megfelelő megoldás megtalálásához.
Minden magyarországi engedélyes víztisztítót forgalmazó (86 cég) megkapta az NNK-tól a felkérést, hogy vegyen részt ebben a tanúsítási vizsgálatban. Az EU finanszírozott program az engedélyes cégek részére a több százezer forint értékű vizsgálatot és szakértői véleményt ingyenesen biztosította.
Nem csupán a víztisztító ólomeltávolítási képességéről, de a biztonságos üzemeltetés feltételeiről, az esetleges korlátozásokról is részletes szakvélemény készült. A vizsgálati eredményeket  magyarázattal, szakvéleménnyel a forgalmazók megkapták.
Azokról a készülékekről, amik ebben a tanúsítási folyamatban részt vettek, a forgalmazók tanúsítási jegyzőkönyvvel rendelkeznek, ami elegendő információ ahhoz, hogy a vásárlóikat tájékoztatni tudják. (Az más kérdés, megteszik-e ezt, és a tájékoztatást a korlátozásokról, a biztonságos üzemeltetésről korrekten nyújtják-e.)

legjobb víztisztító
kép: NNK FB
Honnan érdemes tájékozódni?

A vizsgálati eredményeket összefoglaló tájékoztatót az NNK a honlapján tette közzé.
Az alábbi táblázat ebben az összefoglalóban található.  A táblázatban nem szereplő forgalmazók vagy nem jutottak túl a vizsgálati kör első fázisán vagy nem vállalták a megmérettetést.

NNK összefoglaló táblázata a tanúsított víztisztítókról. Kockázatok, korlátozások. Ólomeltávolító képesség a 10ppb határértékhez hasonlítva! "ólom határérték alá csökkentésére alkalmas" [forrás:NNK honlap]

Felhívom a figyelmet arra, hogy az "ólom határérték alá csökkentésére alkalmas" minősítés  a jelenlegi EU 10ppb cselekvési(!) határértékkel való összehasonlítás alapján történt, a tényleges eltávolítási képesség a jegyzőkönyv táblázataiban található meg.
Ez azért fontos, mert kisgyermekek és várandósok esetében a 100% ólomeltávolítási képesség a biztonságos.

Magyarországon az egyetlen olyan víztisztító, ami NNK vizsgálatokkal tanúsítottan, korlátozások nélkül alkalmazható, mindhárom szennyezettségi kategóriában: a Doulton Ultracarb szűrőbetétet tartalmazó víztisztító termékcsalád.
A szakhatóság a munkáját elvégezte.

Légy körültekintő! Tájékozódj és mérlegelj! Dönts felelősen!

További információk:

Hivatkozások:
[1] 1 oldalas összefoglalók
a tájékoztatót publikáló szervezet honlapja:
tájékoztató:
Címlapkép: HBBF összefoglalóból [www.hbbf.org]

]]> Fri, 16 Oct 2020 15:35:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?olom-az-ivovizben-es-a-kisbabad--- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000039 <![CDATA[A csapvíz minőségéről ki fog hitelesen és érthetően tájékoztatni?]]> imblog
Elkészült az NNK <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> kiadványa.
A 43 oldalas hiánypótló összeállítás elsősorban szakemberek számára készült, a munkacsoport közel 3 éves kutatási eredményeinek megállapításait, a megoldási lehetőségeket és azok kommunikációjához fontos üzeneteket tartalmazza.

„Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes családok és a várandós nők, valamint a gyermekintézmények tájékoztatása.”

A kérdés az, ki fogja ezt a tájékoztatást érthetően és szakszerűen végezni?
Az útmutató által is felvázolt egészségkockázat végleges kizárása nem megy egyik napról a másikra, mint ahogyan a probléma ismertetése és az érintettek tájékoztatása sem kockázatmentes.
A tájékoztatási stratégiát a szakmai szempontok mellett a lakosság számára is elérhető és értelmezhető módon érdemes megtervezni.
A tájékoztatás szakszerűsége mellett az azonnal elérhető megoldás bemutatásával elkerülhető pl. a pánikhangulat, a felelőskeresés majd a tehetetlenség érzéséből következő probléma tagadás.
A nehezen kivitelezhető végleges megoldással szemben (csővezetékek cseréje) a víztisztító kisberendezések azonnali megoldást jelenthetnek.
A feltételes mód alkalmazása nem véletlen, és pontosan ez nehezíti ennek az egyszerűen (is) kezelhető problémának a kommunikációját. [3]
A biztonságos megoldás kiválasztása olyan vízkémiai ismereteket igényel, amivel nem csak az érintett lakosság, de az azonnali megoldást jelentő  víztisztítót forgalmazók többsége sem rendelkezik.

A tanulmány szerint is megalapozott az a félelem, hogy a nem megfelelően kiválasztott víztisztító okozta vízminőség romlás nagyobb kockázattal jár, mint a kezeletlen vízben lévő szennyezés. [4]

Hiába lelhető fel az NNK honlapján a tanúsított víztisztítók listája, ha az érintettekhez nem jut el az információ, és/vagy nincs annyi vízkémiai ismeretük, hogy megértsék ennek jelentőségét.
(A magyar piacon is megjelentek már a hamisított, „után gyártott” kerámiabetétes víztisztítók, rendkívül agresszív marketinggel támogatva, és azok is, akik interneten árulnak "bármire is" megfelelő víztisztítót.) [3]

A tájékoztatásban résztvevőknek fontos szerepe van, ezzel egyidejűleg a felelősség is vitathatatlan.
Elengedhetetlen a víztisztítók forgalmazásában érdekelt szereplők szakmai felkészítése, hogy korrekt tájékoztatással segítsék, ne pedig elbizonytalanítsák a megoldást keresőket. [5]  

Nem várható el, hogy minden érintett naprakészen tájékozódjon a legújabb vízkezelési technológiákkal kapcsolatban.
Az is nehezen képzelhető el, hogy a lakosság olyan szinten ismerje a vízkémiát, ami szükséges lenne pl. a megfelelő víztisztító kiválasztásához.

Az NNK útmutatója a szakembereknek nyújt segítséget. Az első 6 fejezet az alapvető tudnivalókat és a főbb üzeneteket tartalmazza.
A VII. fejezet részletes szakmai háttéranyag azoknak, akik egy-egy téma iránt érdeklődnek.

"Az ivóvíz általi ólombevitel a fogyasztó tudatos döntésével jelentősen csökkenthető, így a téma szempontjából a lakosság tájékoztatása kiemelt jelentőségű. Emiatt a Munkacsoport egyik fő célja a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körű elérhetővé tétele volt."
Szerintem, ezt a célkitűzést sikerült ennek a kiadványnak teljesíteni.
Hiánypótló olyan útmutató, ami valódi segítség lehet orvosok, ápolók, gyerekintézményekben dolgozók részére és a megoldást segítő víztisztítót forglamazók részére is. Hasznos azok számára is, akik valós képet szeretnének kapni a csapból folyó víz minőségével kapcsolatban.

A tájékoztatásnak, az ismeret terjesztésnek minden eddiginél fontosabb a szerepe, hiszen szakszerű kommunikációval a jelenlegi rendszerben lévő bizonytalanságok, anomáliák kiküszöbölhetők.

Magyarországon bárhol biztosítható az ólommentes, egészséges ivóvíz a vezetékes vízből! Jó lenne, ha ez nem a kommunikáción "bukna el".

A szakhatóság a feladatát elvégezte. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé. A kérdés az, ki fog szakszerűen tájékoztatni?

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
labor@vizkemia.hu

Kiemelések az NNK „Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz 3.verzió” megállapításai közül.
[1] Érintett családok:
„A fővárosi épületek 8%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17%-a magas kockázatú, 64%-a közepes kockázatú, 7%-a alacsony kockázatú és 3%-a nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épület-tömbben, kb. 50.000 épületben, kb. 620.000 fő él. Az 5000 fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2%-a magas, 4%-a közepes, 23%-a alacsony és 70%-a nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5000 fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben kb. 134.000 fő él, kb. 32.000 épületben” [26.o.]
„Tapasztalataink alapján megerősítést nyert, hogy a régi, 1945 előtti épületek a leginkább kockázatosak az ivóvízbe oldódó ólom szempontjából, de pusztán az épületkor ismerete nem elég a pontos kockázat megítéléséhez. Szintén jól látszik, hogy az ivóvíz ólomtartalma egy épületen belül igen változatos lehet, egy mintavételi pont (pl. lakás) nem jellemzi az egész épületet. Egy épület érintettségét alapos kockázatértékeléssel és szükség esetén jól megtervezett vizsgálatokkal lehet megfelelően megítélni, ehhez nyújt segítséget a projekt keretein belül elkészített „Módszertan az épületeken belüli ivóvízhálózat ólomforrásainak felderítésére, kockázatfelmérésére” c. dokumentum 2. verziója.” [41.o]

[2]  Egészséghatások
„Az újabb kutatások alapján gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nincsen, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell. A szervezetbe bejutó ólom akár hosszú időn át raktározódhat a csontokban, ahonnan például várandósság során vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabadulhat, és a véráramba juthat…
Az ólomexpozíció szempontjából a káros egészséghatások tekintetében érzékeny csoportok a gyermekek és a szülőképes korú nők. Több kutatás kimutatta a csapvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek, valamint az ólom káros hatásainak összefüggését. Az ivóvíz általi ólombevitel hosszú távú, kis dózisú ólombevitelt jelenthet, így leginkább a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatások emelhetők ki.” [15.o.]
„Bármilyen úton bevitt ólom káros egészséghatása a vér ólomtartalmán keresztül érvényesül, így ezzel van összefüggésben. Több kutatás is vizsgálta az ivóvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek az összefüggését, az eredmények alapján a csapvíz általi ólombevitel mértéke a vérólomszintet növeli. Az ivóvíz általi ólombevitel esetén alacsony szintű, hosszan tartó krónikus hatásokkal kell foglalkozni, akut ólommérgezés ennél a beviteli útnál nem jellemző.
Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek. Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.
Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak.” [38.o.]
”Összefoglalva megállapítható a tünetek és elváltozások néhány kivétellel nagyobb arányban fordulnak elő azon iskolákban, amelyek magasabb ólomkockázatúnak minősített területen helyezkednek el. Mivel az esetszámok egyes kategóriákban igen alacsonyak voltak, az különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Jelen eredmények alapján érdemes lenne hasonló elemzést elvégezni nagyobb tanulószámot tartalmazó adatbázison, lehetőleg a teljes országos adatbázison." [39.o.]

[3] Megoldási lehetőségek:
„Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes felújítása jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: ivóvíztisztító kisberendezések vagy termékek) alkalmazása.” [10.o.]
„Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések alkalmasak a csapvíz ólom koncentrációjának jelentős csökkentésére, egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is. Nem minden típus volt alkalmas arra, hogy nagy ólomkoncentrációjú csapvíz ólomtartalmát is biztonságos, határérték alá csökkentse a vizsgálati időszak végéig.  A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezés) volt, amelynél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és a szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.” [11.o]
„Fontos kihangsúlyozni, hogy az ivóvíztisztító kisberendezések engedélykötelesek, alkalmazásuk közegészségügyi kockázattal is járhat, amely kockázatok a helyes üzemeltetéssel és karbantartással csökkenthetők. Ki kell emelni, hogy nem minden víztisztító kisberendezés alkalmas a csapvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű és biztonságos csökkentésére. Érdemes az NNK által vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül választani.” [12.o.]

[4] Nem megfelelő víztisztító választás kockázatai:
„A nitrit megjelenésének kockázatát az NNK laboratóriumi vizsgálatai is több kisberendezés esetében alátámasztották. A nitrit elsősorban a kisgyermekek tekintetében jelent egészségkockázatot. Szintén kockázatot jelenthet egyes típusok esetén a szervetlen ion tartalom, azon belül is az emberi szervezet számára fontos kalcium és magnézium tartalomra utaló összes keménység túlzott csökkenése. További közegészségügyi kockázatot jelenthet az ezüstözött aktívszénből vagy gyantából kioldódó ezüst tartalom, elsősorban a kisgyermekek tekintetében.” [31.o]

[5] Nem megfelelő tájékoztatás  kockázatai (forgalmazó felelőségi körébe tartozó)
„A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható. A kockázatok megfelelő üzemeltetéssel csökkenthetők, illetve megelőzhetők.”
„Az ólomeltávolítási hatékonyságot termékenként vagy termékcsaládonként egyedileg szükséges értékelni, ehhez szükségesnek tartjuk egy vizsgálati módszertan kidolgozását, amely alapján az ólomeltávolítási hatékonyság a továbbiakban más termékeknél is értékelhető. Emellett az ivóvíz ólomtartalmának csökkentésében igazoltan hatékonyan működő termékek jelölésére javasolt kidolgozni egy lehetséges (pl. védjegy) rendszert.” [34.o.]

A kiemelések és a felhasznált borítókép az NNK <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> dokumentumból valók (oldalhivatkozással).

www.olomavizben.hu/blog

#ÉnszóltamPb #Énszóltam #ólom #ivóvizem

]]> Wed, 14 Oct 2020 17:37:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?ki-fog-tajekoztatni https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000037 <![CDATA[GYIK2 a víztisztítókról]]> imblog
A leggyakoribb kérdések, hátha pont ezt akarod tudni...

Mit jelent az integrált szűrőbetét?
Egy szűrőbetéten belül több szűrési funkció valósul meg. Ezáltal  a víztisztító hely és környezetkímélő. Megfelelő választás esetén kiemelkedően költség hatékony.

Mit jelent a megfelelő víztisztító választás?
Annak eldöntése, hogy a kiválasztott víztisztító az adott vízrendszerbe milyen feltételekkel illeszthető be (kémiai szempontból), szakmai mérlegelést igényel.
Bizonyos vízkezelő technológiák együttes alkalmazása nem megfelelő vízminőséget eredményezhet. Bizonyos helyeken vízmű szintű foszfát adagolás van, ilyen helyeken a csak ioncserés ólom eltávolítás nem biztonságos.
Ezért használ az NNK a forgalmazási engedélyében az ivóvíz tisztítóra vonatkozóan feltételes módot pld: "...alkalmas lehet az ivóvízben lévő... ólom... mennyiségének csökkentésére"
A víztisztító akkor megfelelő, ha az összes egészségre káros szennyezőt maradéktalanul, megbízhatóan távolítja el a vízből.
A választás akkor optimális, ha csak a szennyezőket távolítja el a vezetékes vízből, a szükséges ásványi anyagokat megőrizve.
Ahhoz, hogy a víztisztító választása optimális legyen, fontos a kiinduló vezetékes víz felhasználóhelyen mérhető paramétereinek ismerete (ionösszetétel, lehetséges szennyezők).

Mit jelent a vízminőséghez választott optimális megoldás Doulton víztisztítók esetében?
A Doulton szűrőbetétek általános felépítése hasonló, de az egyes szűrőbetéteken belül az aktívszén mellett különböző szűrőanyag is található, integráltan. Akkor megfelelő a szűrőbetét választás, ha a szűrő azokat a szennyezőket képes eltávolítani, amik potenciálisan jelen lehetnek a vezetékes vízben az adott felhasználóhelyen.
Fontos, hogy ezeket a szennyezőket biztonságosan, megbízhatóan, a magyar csapvizekre is tesztelten, >98% hatékonysággal képes legyen eltávolítani a vízből.

Miért nem a legtöbbet ígérő víztisztító a legjobb választás?
A magyar vezetékes vizek nagyon jó minőségűek, európai összehasonlításban is. A legtöbb, pl. az USA-ban fontos eltávolítandó szennyezés (peszticidek) a magyar vízbázisokban meg sem jelenhetnek, hiszen az EU-ban nem alkalmazható vegyi anyagok. Felesleges olyan szennyezők eltávolítására is felkészíteni a víztisztítót, ami elméletileg sem lehet jelen a magyar vezetékes vizekben.

Felesleges a baktériumok inaktiválása (UV lámpa), ha baktériumszűrővel és antibaktericid kialakítással eleve megakadályozható a baktériumok szűrőbetétre jutása.

Milyen funkciói vannak az Ultracarb (4in1) szűrőbetétnek?
1. megújítható mechanikai előszűrő, 2. baktériumszűrő,  3. aktívszenes szűrő, 4. nehézfémek eltávolítására alkalmas speciális anyag (Doulton szabadalom).
Ez a szűrőbetét az összes potenciálisan jelenlévő szennyező eltávolítására képes, ami a magyar  vezetékes vizekben megjelenhet.
Nem tud többet, mint amire szükség van, ezáltal kiemelkedően gazdaságos.
(Nem terheli költségként pl. az olyan anyagok eltávolítását igazoló drága laborvizsgálat sem, ami a magyar vezetékes vizekben elméletileg sem jelenhet meg).

Mi a különbség a Magyarországon forgalmazott 3 Doulton víztisztító között?
Ezek a víztisztítók megjelenésükben és csatlakoztatási módjukban különböznek csupán, mindegyikben Ultracarb szűrőbetét van, a tisztított ivóvíz minősége ugyanolyan.

Milyen az Ultracarb szűrővel szűrt víz minősége?
Az Ultracarb minden egészségre káros anyagot eltávolít, ami a magyarországi vezetékes vizekben jelen lehet: pl. a vízben lévő fertőtlenítési melléktermékek, íz és szagrontó anyagok, (esetlegesen, de nem jellemzően jelen lévő hormonok, gyógyszermaradványok, herbicidek, peszticidek, fungicidek), azbesztszemcsék, mikro műanyagok stb.
A legfontosabb tulajdonsága: a legsúlyosabban egészségkárosító ólom biztonságos eltávolítása, magyar csapvizekre tesztelten is. Az ultracarb a kapacitás duplájáig vizsgált, két különböző pH érték mellett (NSF/ANSI 53 Pb protokoll szerint). Az eltávolítási hatékonyságot magyar csapvizekre is vizsgáltuk, vizsgáltattuk (NNK), még extrém magas ólomkoncentrációnál is tökéletes.
A szűrt vezetékes víz egészséges, jó ízű, frissítő - prémium minőségű ivóvíz.

Milyen ólomkoncentrációig jó, mennyire biztonságos?
A szűrőbetétet laboratóriumunkban több, mint 2 éve használjuk, folyamatosan vizsgáljuk. Az eredmények kiválóak, még kiugróan magas ólomtartalomnál is (>210 mikrogram/l Pb – wekerlei háztartás). A szűrőbetét élettartamának végén is maradéktalanul eltávolította az ólmot a vezetékes vízből. Az NNK vizsgálati programjába első helyen rangsorolta, ólomeltávolítás szempontjából.

Miért van szükség az Ecofast szűrőháznál külön ivóvíz elvezető csapra?
A kerámia szűrőbetéten áthaladó víz átfolyási sebessége max. 1,5-2 liter/perc (ekkor optimális a szűrőbetét működése).
· ez az áramlási sebesség nem lenne elegendő mosogatáshoz, kézmosáshoz.
· az aktívszenes szűrő kapacitása ivóvíz célú felhasználásra van „méretezve”, felesleges lenne a mosogató és kézmosó vizet ivóvíz minőségre tisztítani (nem költséghatékony).
·  a szűrőbetétet elhagyó víz mikrobiológiailag már nem stabil (a szabad aktív klór és a fertőtlenítési melléktermékek eltávolítás ez egyik cél), így nem kívánatos, hogy ez a víz olyan csaptelepen keresztül hagyja el a szűrőt, amin meleg víz is folyik.

Mi a különbség az Ultracarb és az Ultracarb SI betét között?
Az Ultracarb mögötti SI jelzés a scale inhibitor (vízkőképződést gátló) rövidítése.
Ez az ultracarb szűrőn belül egy 5. "lépcső", amin átmegy a víz. Olyan polifoszfát oldódik minimális mennyiségben a vízbe, ami élelmiszer ipari minőségű. Gátolja a kalcium és magnézium-karbonát egymásrhoz tapadását, a vízkő "növekedését".
A szűrőbetétben nem ioncserélő gyanta van, a folyamat nem vízlágyítás (kalcium és magnézium ionok lecserélése nátrium ionokra) hanem a vízkő kiválásának akadályozása.
Részletesebb kémiai fejtegetések helyett praktikusan: a kalcium és magnézium ionok a vízben maradnak.
Némi vízkőhöz hasonló lerakódás így is  tapasztalható, de ez könnyen eltávolítható a konyhai forraló eszközökből is (nem csak ecettel, mint a vízkő, hanem tapasztalatom szerint egyszerű mosogatással is).

A 6 hónap időkorlát mellett mi a mennyiségi korlátja a szűrőbetétnek?
Az ultracarb szűrőbetét kapacitása 2300 liter, amit az ólom eltávolító képessége határoz meg. 150ppb ólomra vizsgálva 2*2300 liter átengedéséig garantált a tökéletes, >98% eltávolítás.

Házhozszállítással rendelés esetén kb. mennyi a szállítási idő rendeléstől?
A termékekből van készleten, a rendelést követő 24 órán belül (munkanapon) kiállítjuk a számlát, elküldjük e-mailben a szükséges adatokkal, majd az utalás beérkezését követően postázzuk a terméket. A házhozszállítás 1 héten belül várható.

Mennyi műanyag hulladék képződik a csere szűrőbetét miatt?
Az Ultracarb szűrő csak természetes anyagokat tartalmaz. Az egyetlen műanyag rész a fejrészen található csatlakozó menet, ami újrahasznosított műanyag. A mechanikai és baktériumszűrő a 7mm vastag ezüstöt is tartalmazó kerámia burok. A prémium minőségű aktívszén kókuszhéj származék. A nehézfém eltávolítást speciálisan kezelt ásványi anyag biztosítja (Doulton szabadalom).
Mi a teendő, ha lecsökken a kifolyó víz sebessége?
Ha túl sok a lebegőanyag (pl rozsda) a vízben, ez hagyományos szűrőknél akár 1-2 hét múlva is bekövetkezhet.  
A Doulton betétben a 7mm vastag kerámia burok megvédi az aktívszenet és az ólom eltávolítására alkalmas anyagot az eltömődéstől, az idő előtti kimerüléstől. Ha a kerámia felület annyira eltömődne, hogy lecsökken a szűrőből kifolyó víz sebessége, a szűrő kerámia felülete vízzel egyszerűen lemosható (ls. a videok között).

További tartalmak:
#ivovizem #ivóvizem
vizetiszom ultracarb olom ivóvíz  víztisztító ólom csapviz doulton  vizszuro aquachallenge laboratórium szaktanácsadás
]]> Wed, 30 Sep 2020 11:45:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?gyik_viztisztitokrol https://www.olomavizben.hu/blog/rss/00000002C <![CDATA[GYIK víztisztító választáshoz - ellenőrző lista]]> imblog
Szempontok  víztisztító választáshoz, hogy az javítson, ne pedig rontson a víz minőségén.

Tájékozódás
    1. kiinduló vízminőség ismerete, különös tekintettel a potenciálisan jelenlévő egészségkárosító szennyezőkre; vízkezelési prioritások meghatározása, sorrendje;
    2. használati szokások;
    3. elvárások a kezelt vízminőséggel kapcsolatban;
    4. a lehetséges vízkezelő technológiák (RO, ioncsere, desztilláció, aktívszenes szűrés, többlépcsős szűrés stb.) előnyök-hátrányok számbavétele;
    5. a kiválasztott megoldás adott vízrendszerbe illeszthetősége (pl. központi vízkezelést követően az ivóvíz tisztító alkalmazása szakmai mérlegelést igényel a fellépő bakteriológiai és kémiai kockázatok miatt)
    6. víztisztító megjelenésének (kancsó, csapra szerelhető, pult alá helyezhető stb.) kiválasztása;

Gyártó és forgalmazó által ígért vízminőségi vállalások és termék megfelelőségek valóság tartalma, szakmai helyességének ellenőrzése
    1. megbízható gyártó cég - gyártási folyamatra vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítvány;
    2. termékminőség - tanúsítványok vízkezelésre vonatkozóan
      • ólom eltávolítására NNK tanúsítás megléte (szenyezettségi kategória besorolás, korlátozások ellenőrzése)
      • felhasználási területre vonatkozó engedélyek és korlátozások (NNK szakvéleményt tartalmazó, hatóság által jóváhagyott használati útmutató feltételes mondata és feltételei);
      • egyedi termékazonosítási lehetőség (hamisítványok kizárására a szűrőanyagra is);
      • referenciák (lehetőség szerint magyar csapvizek tisztítására vonatkozóan vizsgálati jegyzőkönyvekkel alátámasztva);
      • csatlakozó elemekre, csaptelepre vonatkozó tanúsítványok (NSF/ANSI 51, 61);
      • Az NSF/ANSI standardok közül minimum a 42 (érzékszervi tulajdonságok) és az 53 (egészségre káros szennyezők) megléte;

beszerzési hely - forgalmazó megbízhatósága
    1. szakmai kompetencia: víztechnológiai jártasság, vízkémiai ismeretek, szaktanácsadás;
    2. magyar nyelvű, engedélyezett üzembe helyezési és használati útmutató;
    3. csere szűrőbetétek, alkatrészek, karbantartás biztosítása;

ár/érték optimális arány alapján döntés
    • "érték":  mit nyújt a víztisztító ahhoz képest, amire szükségem van és amit elvárok;
    • megjelenés, karbantartási igény, egyebek;

környezeti megfontolások
    • mennyi és milyen minőségű hulladék képződik üzemeltetés során pl. a szűrőbetét cseréjekor;
    • mennyi energia és "hulladékvíz" igénye van az adott technológiának (pl. RO elfolyó víz, áramfelvétel);
    • mennyi a szükségszerű  pangó víz kiengedésekor keletkező hulladékvíz;
    • milyen gyakori fertőtlenítésre van szükség, és ez milyen környezeti terheléssel jár;

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.ivovizem.hu / www.olomavizben.hu

 olomavizben_BLOG

ólom olom víztisztító csapvíz viztisztito egészség noplastic ÉnszóltamPb...

]]> Sat, 26 Sep 2020 05:44:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?kevesebb-flakon https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000000 <![CDATA[Hogyan válassz víztisztítót?]]> imblog
Hogyan válassz víztisztítót?
Nagy a szórás még az azonos szűrési technológiát alkalmazó berendezések esetén is. Sok a túlárazott, de az irreálisan olcsó termék is.
Gyanakodnék olyan vízszűrő esetén, amelyiknél az ár a legfontosabb érv pl. az ásványvízzel szemben.

Számomra egy megbízható ivóvíz tisztító alkalmazása mellett a legfőbb érv a fenntarthatóság! Környezeti, gazdasági és egyéb szempontokból.
Azért használok évek óta víztisztítót, mert finom, frissítő, egészséges azaz káros anyagoktól mentes, optimális ion-összetételű ivóvizet szeretek inni. Mindezt cipekedés, műanyag flakonok és külső energiaforrás, vegyszerek használata nélkül! Egy megfelelően kiválasztott POU háztartási víztisztító számos előnye mellett a gazdaságosság már "csak hab a tortán"!

Miért nem az ár a legfontosabb választási szempont?
A víztisztító olyan bizalmi termék, melynek megfelelő működését a vásárló nem tudja ellenőrizni. A legfontosabb szempont a megbízhatóság!
Érdemes a víztisztítók vásárlása előtt meggyőződni a független tanúsító cégek és a szakhatóság (NNK) által biztosított garanciák meglétéről.
Ezek eredetiségét a tanúsító cég és az NNK honlapjáról is érdemes ellenőrizni (találkoztunk már hamisított minőségbiztosítási papírokkal is).

A termékhamisítás ellen az egyedi termékazonosítók alkalmazása véd. A megbízható cégek minden víztisztítója és cserealkatrésze egyedi azonosítóval rendelkezik, amely ellenőrizhető pl. honlapjukról.

A gyártási folyamatra vonatkozóan minőségbiztosítási rendszerminősítések garantálják a megbízhatóságot (a felhasznált alapanyagok minőségétől kezdve a késztermékig).

A termékek alkalmazhatóságát (az adott vízszennyező eltávolítására vonatkozó megfelelőséget) a terméktanúsítványok garantálják.
Minimum elvárás az NSF/ANSI vonatkozó tanúsítvány, a magyarországi ivóvízbiztonsági engedély, ólom eltávolításra az NNK ólomtanúsítvány. A magyarországi forgalmazási engedély önmagában nem elegendő információ a termék megbízhatóságáról. Erre a célra a terméktanúsítványok valók (speciális vizsgálatokkal és azok jegyzőkönyveivel).

Ha ezek a dokumentumok nem elérhetők pl. a forgalmazó honlapjáról, érdemes óvatosan kezelni a reklámokban használt kijelentéseket.
A tanúsítási jegyzőkönyvek, forgalmazási engedély mellékletei sokszor tartalmaznak olyan "apróbetűs" információt is, ami esetleg kényelmetlen a forgalmazó számára, emiatt a vizsgálati jegyzőkönyveket, tanúsítások eredményeit nem teszik közzé.

Amennyiben minden minőségtanúsítvány rendelkezésre áll, és ezek alapján a víztisztító alkalmas a vezetékes víz általunk elvárt minőségi jellemzőinek javítására, az ár fontos szempont lehet.

Hogyan érdemes ár szerint összehasonlítani a víztisztítókat?
Az árakat a teljes szűrőkapacitásra vonatkozó ár/liter alapján nem érdemes összevetni.
A szűrőbetétet a javasolt élettartam után szigorúan cserélni kell, a bakteriológiai felülfertőződés és a szűrő hatékonyság-csökkenés kockázata miatt. Érdemes azt tudni, hogy Magyarországon az aktív szenet is tartalmazó víztisztítókban a szűrőbetét cseréjét az NNK legkésőbb 6 hónap élettartam után kötelezően előírja. (Ez azt jelenti praktikusan, hogy az NNK nem vizsgálja 6 hónapnál tovább azokat a szűrőbetéteket sem, amire a gyártó hosszabb időtartamot is megengedne, vagyis nincsen releváns információ a bakteriológiai megfelelőségről 6 hónapot követően).

Az 1 napra vonatkozó költség egy reális vonatkoztatási alap.
Az időintervallum lehet pld. a szűrőház élettartama. Az összes költséget számítva érdemes  összehasonlítást tenni (szűrő, beszerelés, karbantartás, cserealkatrészek, csere szűrőbetétek, üzemeltetési költség).
Irreális az ár, ha a napi költség nem vethető össze 1 liter ásványvíz árával.
A nagyon olcsó készülékeknél a felhasznált alapanyagok lehet, hogy nem élelmiszeripari minőségűek, így a szűrt vízbe kioldódhatnak a szűrőből (!) egészségre káros anyagok. Találkoztunk már olyan vízszűrővel, ahol a szűrt víz elvezetésére használt műanyag csőből oldódtak ki szennyezők. A fém alkatrészeknél is lehet probléma, ha alumíniumból, netán más silány fémötvözetből készülnek.
A túlárazott készülékeknél sokszor Magyarországon teljesen felesleges funkciókat vagy extra marketing költséget fizettetnek meg az árban.



Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu/blog




]]> Tue, 01 Sep 2020 06:07:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?mennyit-er-1-liter https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000007 <![CDATA[Ugyanabból a vízből főzöl, mint amivel a WC-t öblíted?]]> imblog
Magyarországon a háztartások többségében a WC öblítésére ugyanazt a csapvizet használjuk, mint amit fogyasztunk (akár levesként, teaként vagy ivóvízként).

Szerintem irreális elvárás az, hogy ilyen mennyiségben -a mai tudásunk szerinti- jó ízű, egészséges, a fogyasztó elvárásai szerinti ivóvizet juttassunk el a fogyasztóhelyre megfizethető költséghatáron belül. A vízfeladás helyén (a vízműveknél) a víz ivóvíz minőségű. A szállítás során viszont szükségszerűen szennyeződhet. A másodlagos szennyezők többsége a fogyasztó tulajdonában lévő csővezetékek állapota miatt kerül a vízbe.

A csapvízzel szemben támasztott minimum követelmény, hogy bakteriológiailag kifogástalan legyen. Ehhez fertőtlenítésről kell gondoskodni.
Tanulmányok, doktori értekezések témája a vízben jelenlévő fertőtlenítésből adódó melléktermékek egészségügyi hatáselemzése. TÉNY, hogy a trihalometánok például rákkeltőek, a vízben lévő szabad aktív klór szintén egészségkárosító csakúgy, mint a csővezetékből összeszedhető pl. ólom szennyezés.
Ezek jelen vannak a csapvízben!
Míg a klór kellemetlen szagú, addig a klórozott szerves vegyületeket (pl. trihalometánok) vagy az ólmot érzékszerveinkkel nem érezzük.
Sőt! Ha a szabad aktív klór szagát nem érezzük, az nagy valószínűséggel azért van, mert a csőhálózatban töltött idő alatt pld. rákkeltő vegyületek képződtek belőle. Ez csak néhány kiragadott példa a lehetséges szennyezések tekintetében.
Érdemes azt tudni, hogy van gazdaságos és környezetkímélő megoldás az egészséges (és egyúttal jó ízű, frissítő) csapvíz fogyasztóhelyi előállítására!
Előremutató, hogy már az OKI honlapján is megjelenhet az alábbi kiemelés:
"Az ivóvíz az egyik fontos egészséget befolyásoló tényező, amelynek hatása egyes paraméterek, többek között az ólomtartalom tekintetében tudatos döntésekkel egyértelműen befolyásolható…" (OKI project tájékoztató) “Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő – a használati útmutatóban foglaltak szerinti - alkalmazásából, a karbantartás hiányából származóan egészségre káros ivóvizet állíthatunk elő, így akár többet árthatunk velük, mint használunk. Az, hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. A vásárlás előtt érdemes figyelembe venni és mérlegelni a kisberendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi ivóvíz minőségét és a megoldani kívánt problémát… ” (GYIK16.o)

A csapvíz minőségével és javítási lehetőségeivel kapcsolatos további információk:
www.olomavizben.hu
www.ivovizem.hu


Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium


#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic ivovizem
]]> Tue, 01 Sep 2020 06:05:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?7_ugyanabbol-a-vizbol https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000005 <![CDATA[Blog a vízminőségről - a vízlaborból]]> imblog
Fontosnak tartom, hogy a csapvizet fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy
- a szolgáltató (vízmű) csak a vízóráig felelős a vízminőségért;
- a víz minősége a fogyasztóig elérve változhat (romlik a hálózat állapota miatt);
- Magyarországon a vezetékes víz megfelelő víztisztítóval ivóvíz minőségre javítható;
- a nem megfelelő víztisztító többet árthat, mint használ;
- vízkémiai ismeretek nélkül nehéz eligazodni, és jó döntést hozni.

Vegyészmérnökként 1990-ben végeztem a BME-n. Egyetemi éveim alatt kerültem kapcsolatba a vízkémiával, jelenlegi munkahelyemen.
A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban vízvizsgálatokkal és szakértői véleményekkel évtizedek óta segítjük -többek között- az élelmiszeripari cégek, vízművek munkáját, magánembereknek segítünk a fogyasztóhelyi vízminőségi panaszok okát felderíteni.
Egyedülálló, több évtizede halmozódó ismeretünk van a vezetékes víz felhasználóhelyen mérhető minőségéről: tisztában vagyunk a reálisan megjelenő szennyezők valószínűségével és mértékével.

Feljegyzéseimmel vizsgálólaboratóriumi és víztechnológiai háttér ismeretek átadásával próbálok támpontokat adni az ivóvízzel kapcsolatos felelős döntéshez.

ivóvíz tanácsadás
Azari Katalin

Ajánlott bejegyzések:
A vezetékes víz minőségéről
Ólom az ivóvízben és a kisbabád
Ki fog hitelesen a lakosság számára is tájékoztatni?
A nagy víztisztító teszt eredménye
GYIK2 a víztisztítókról
GYIK víztisztító választáshoz
Hogyan válassz víztisztítót?
Bejegyzéseim címkéi: #ÉnszóltamPb #ivóvizem
]]> Fri, 01 May 2020 14:12:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?bemutatkozas https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000013 <![CDATA[A Víz világnapjára]]> imblog
A mérési eredmények értelmezésének felelősségéről
A koronavírus terjedésének megállítása érdekében hozott döntések, és az arra adott reakciók kapcsán gondolkodtam el azon, fontos lehet annak megértése, hogy a mérési adatok nem mindenhatók; a kockázatértékelés módszertanának ismerete nélkül a levont következtetések pedig tévesek lehetnek.

A Víz világnapja alkalmából a vezetékes ivóvíz felhasználóhelyi ólomszennyezésén keresztül mutatom be az analitikában (és a döntéshozók számára is) nagyon fontos statisztikai fogalmat, az elsőfajú hibát, ami sajnos a napi történéseket látva nagyon aktuális ismeret lehet.
Konkrét csapvízminta mérési eredményein keresztül mutatom be azt, mit jelent a kockázat elemzés, és a döntési folyamatban a matematikai modellek alkalmazása. (Az analitikai és a matematikai precízségre való törekvés nem célom, sokkal inkább a közérthetőség és az, hogy ez az írás ne haladja meg egy olvasható bejegyzés kereteit.)
A szükséges vízkémiai háttér erősen leegyszerűsítve:
Ivóvízre az EPA 15ppb, a WHO 10ppb cselekvési határértéket ír elő ólom szennyezés esetén. Ennek a határértéknek a túllépése nem jár szankcióval, de a rendeletben meghatározott cselekvés elmaradása igen.
Az ólomszennyezés mértékét legtöbbször a fogyasztó tulajdonában lévő csövek, vezetékek, szerelvények állapota és a fogyasztói magatartás határozza meg; ennek kiküszöbölése rövid távon a fogyasztóhelyen oldható meg optimálisan.

Az ivóvíz ólomszennyezése esetében azt, hogy van-e és ha igen, akkor kinek van cselekvési kötelezettsége, az USA-ban a „Lead and Copper Rule” írja elő.
A rendeletben meghatározott protokoll alapján vízmintákat vesznek, ezek ólomkoncentrációját megmérik, és sorba rendezik az adatokat. Az USA-ban 15ppb-s 95percentilis az egyik cselekvési határ: a vizsgált minták nem több, mint 5 százaléka eshet a 15ppb feletti sávba. (A döntést nem befolyásolja az, hogy a nem több, mint 5% minta mennyivel haladta meg a 15ppb-t, a cselekvési kényszert nem ez befolyásolja.)
Mi az az elsőfajú hiba az ólom kockázat értékelésnél??
A vízminta mérhető ólomkoncentrációját jelentős mértékben befolyásolja a mintavétel. A mintavétel legnagyobb bizonytalansága az, hogy az ólomszennyezést megfelelően modellezve tudjuk-e a mintát venni.
A kockázatértékelés és az ebből következő döntés szempontjából a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező hiba az, ha egy „ólomszennyezett” mintavételi helyet (fogyasztói csapot) azért ítélünk kockázatmentesnek, mert a mintavételnél nem sikerült az ólomszennyezést jól modellezni (pl. épp egy olyan mintát vettünk, ami nem tartózkodott kellő ideig az ólom szennyezőforráson).
Az elsőfajú hiba (abban az esetben, ha a hipotézis az, hogy a mintavételi hely kockázatos) az, ha egy kockázatos helyet kockázatmentesnek ítélünk.
Az ólom kockázatértékelésnél ennek az elsőfajú hibának az elkövetési valószínűsége nagyon magas. Ezért van az, hogy a kockázat értékelésnél, majd a döntés meghozatalánál nem elegendő egy mérési adatot figyelembe venni. A döntéshozónak tisztában kell lenni a modell statisztikai tulajdonságaival.
Az ólom kockázat értékelésnél az elsőfajú hiba elkövetését nem tudjuk kizárni, csak csökkenteni (mintavétel tudatos megtervezése, egy mintahelyről származó mintaszám növelése stb.).
Döntés előkészítést támogató kockázat értékelésnél azt mérlegeljük, mi az észszerűbb: csökkenteni az elsőfajú hibát pl. újabb mintavételekkel vagy azt feltételezni, hogy elkövettük az elsőfajú hibát és kockázatosnak tekinteni akkor is a fogyasztó helyet, ha a pillanatnyi mért ólomkoncentráció érték a cselekvési határ alatt volt.
Nézzük konkrét példán (jegyzőkönyvek itt)
2019.02.08 vízminta ólomkoncentrációja: 12,7ppb pangó vízminta / 4,8ppb kifolyatott vízminta (NNK protokoll szerinti mintapár)

Mi történik akkor, ha a döntéshozó nincsen tisztában az elsőfajú hiba fogalmával, az analitikai kockázatértékelés statisztikai módszereivel?
-> Minden bizonnyal a mért értékeket egy határértékkel összehasonlítva hoz döntést: ebben az esetben pl. azt, hogy jól kifolyatja a csapvizet, és azt issza.
Mi történik, ha az eredménnyel együtt egy kockázat értékelést is kap, és az tájékoztatja az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűségéről?
-> Ebben az esetben a vízfogyasztónak tudomása van a potenciális szennyezésről, és lehetősége arra, hogy mérlegeljen, milyen mértékben és formában tartja szükségesnek ennek a kockázatnak a kiküszöbölését.
Ha valaki biztos akar lenni abban, hogy legalább az ivóvízzel nem visz a szervezetébe ólmot, „tudatos fogyasztói magatartással” gondoskodhat erről - kellő ismerettel. A kockázat értékelés alapján ennek a mintának a gazdája (Eszter) úgy döntött, „biztosra” megy, ólomra is minősített víztisztítóval biztosítja családja számára ezentúl az ivóvizet. Rendszeresen hozott laboratóriumunkba „ellenőrző” vízmintákat, kvázi azonos körülmények között véve azokat. Így valós eredményeken láthatjuk mit jelent a gyakorlatban az elsőfajú hiba…
A mérési eredménysorból a 2019.05.07-i eredményt emelem ki, ami 210ppb a pangó mintában, 25ppb alapos kifolyatást követően. ez alapján a mintapár alpján már a "kifolyatás" nem nyújt határérték alatti koncentrációt. Vagyis: Eszter jól döntött, amikor azt feltételezte, az első fajú hiba terheli a mérést, így az eredmény ellenére kockázatosnak tekintette a vízvételi helyet.
Az emberek többsége nem ilyen óvatos, mint Eszter: a határérték alatti „kifolyatott” minta eredményét látva megnyugszik, és semmit sem tesz, azt gondolva, ő biztosan nem veszélyeztetett. És ugyanúgy éli tovább az életét (nem teljesen indokolatlanul,  eltúlozva, szándékosan súlyos szavakat használok azért, hogy a párhuzam érthető legyen). Elteszi a fiókba a mérési eredményt, ami igazi adatként azok számára értelmezhető, akik tisztában vannak az analitika és a statisztikai módszerek korlátaival.
A WHO és az EPA gyerekek és várandósok esetében zéró egészségügyi határértéket állapít meg. Ez azt jelenti, hogy nincsen olyan érték, ami alatt ne lenne káros, ha az ivóvízben ólomszennyezés van. Látva a mérési sor eredményeit és tudva azt, hogy napi 1-2 liter tiszta ivóvíz elfogyasztása lenne kívánatos talán érthető, miért fontos az ólomszennyezés esetében a mérési eredmények ismeretén túl a kockázat értékelése. A mérési eredmény egy pillanatnyi állapotot mutató (mértékegységgel rendelkező) szám, a döntéshozó szempontjából mindig az adott minta statisztikai jellemzőinek megfelelően értelmezendő.

Megfelelő ismeretek birtokában egy mérési eredmény önmagában téves konklúzióhoz vezethet.
Ha az elsőfajú hiba miatt negatív a vírustesztünk, vírushordozóként már fertőzhetünk.
Nem járnánk jobban, ha nem vizsgálati eredményekre várnánk, hanem vírusteszt nélkül is mindannyian potenciális hordozóként viselkednénk?


Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium


www.olomavizben.hu/blog

#ÉnszóltamPb #Énszóltam #ólom

]]> Sun, 22 Mar 2020 12:42:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?avizvilagnapjara https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000035 <![CDATA[A víz érték, becsüljük meg!]]> imblog
A víz érték, becsüld meg!

Egyre gyakrabban látjuk leírva vagy halljuk azt a mondatot, miszerint "a vízszolgáltatók a vízóráig felelősek a víz minőségéért". Ennek a mondatnak az igazságát ma már több ezer vízminta vizsgálati eredménye is igazolja.

A Right2Water kezdeményezésre válaszul született EU ivóvíz irányelv (2021. január 12) célja -többek között- a csapvíz fogyasztás ösztönzése. Ennek egyik eszközeként fontosnak tartja a fogyasztók tájékoztatását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban.  
Az új irányelv kommunikációja lehetőséget ad az elavult tájékoztatási panelek újragondolására, naprakész és a fogyasztó szempontjából fontos adatok közlésére, új üzenetek megfogalmazására.

A Víz Világnapja kiváló alkalom arra, hogy elkezdjük azt a kommunikációt, ami értelmezi a fenti mondatot, felhívja a vízfogyasztó figyelmét saját felelősségére, megoldási lehetőségeire.
Arra, hogy mit jelenthet a gyakorlatban a 2021-es év szlogenje.

Az NNK 2018-ban indított EU támogatott projektjének köszönhetően már publikált mérési adatokkal bizonyítottan tudjuk, hogy a fogyasztói csapokon mérhető ivóvíz minőségi problémákat az un. másodlagos szennyezők okozzák.

2021-ben elmondható, hogy ez a vízminőség romlás zömében az ivóvíz minőségét befolyásolja, ami vízfogyasztásunk kevesebb, mint 5%-a.
A szolgáltatók részéről a régi csövek cseréje ütemezetten zajlik, jórészt lezajlott.
Az ivóvíz minőségét leginkább a fogyasztó tulajdonában lévő csövek és szerelvények állapota, a szükségszerű fertőtlenítés és a felhasználói szokások határozzák meg.

Mi fogyasztók tehetünk a legtöbbet azért, hogy a poharunkba kerülő víz minőségével elégedettek legyünk: a szolgáltatói minőséget legalább megőrizzük, szükség esetén a felhasználási célnak megfelelően javítsuk.

A jelenlegi költségszinten -szerintem- a lehető legjobb minőségű víz kerül az elosztó hálózatba.
Az megfontolás tárgya lehet, hogy mi a célszerűbb (gazdaságosság, környezeti terhelés és egyéb szempontból):
a WC-t is kristálytiszta, finom ivóvízzel öblíteni vagy a szolgáltatott vizet a felhasználás helyén ivóvíz minőségűre javítani.

Szerintem nem érdemes a WC-t is ivóvízzel öblíteni. Mosásra, mosogatásra, zuhanyzásra a jelenlegi szolgáltaltott víz talán túl jó... meginni viszont lehet, hogy nem elég jó!

Javaslataim

  • Új kommunikációs stratégia kialakítására van szükség annak érdekében, hogy a 2021 évi szlogen a vízfogyasztó számára is értelmezhető legyen. Tudatosítani kell a felelősséget nem csupán a vízfelhasználás mennyiségi, de a minőséggel kapcsolatos oldaláról is.
  • Érdemes lenne a vezetékes víz és az ivóvíz fogalmakat következetesen használni. Megkülönböztetni ezek funkcióit és a felhasználási célnak megfelelő reális minőségi elvárásokat.

IVÓVÍZ minőséggel kapcsolatban:

  • Egységes, szakmai irányítású kommunikációs stratégia kialakítására van szükség pl. az ólomszennyezéssel összefüggő tájékoztatásra. Azért, hogy az üzenet ne sérüljön: ne bagatellizálódjon a probléma, de túlzásba se essünk.
  • „A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra”, ezért a gyerek intézményekben dolgozók, a gyerekek táplálkozását befolyásolni tudó véleményvezérek tájékoztatása és edukációja rendkívül fontos.
  • A gyerekintézmények monitorozását prioritási sorrendet megjelölve mihamarabb el kell végezni: az eredményről, és amennyiben szükséges, a megtett intézkedésekről a szülőket haladéktalanul tájékoztatni kell.
  • Legalább a kisgyerekes családok számára újra biztosítani kellene az ingyenes ólomvizsgálat lehetőségét, meghatározott mintavételi módszertan szerint!
  • Az NNK mérések által már kockázatosnak talált területeken a kisgyerekes családok számára ivóvizet kellene biztosítani: csomagolt víz vagy NNK tanúsított víztisztító formájában.

Az NNK ólomprojektjének részeként számos olyan „eredménytermék” elkészült, ami rendelkezésre áll.
Rendelkezésre állnak a cselekvés megtervezésétől a kommunikációig, a gyakorlati megvalósításig külföldi jó  példák melyeket „csak” lefordítani és adaptálni kell a magyar helyzetre. Olyanok is vannak, aminek a hibáiból lehet tanulni.
A tudományos szakértői munkát igénylő feladatot az NNK elvégezte, viszont a lakosság széleskörű tájékoztatása elmaradt.

A kommunikációt és a gyakorlati megvalósítást -megfelelő szakmai irányítással- ehhez értő szakemberekre, civil szervezetekre kellene bízni annak érdekében, hogy a megfelelő üzenetek eljussanak az érintett célcsoportokhoz.

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium


A víz érték, becsüljük meg!

]]> Sat, 11 Jan 2020 07:50:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?vizvilagnapja01 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/00000003D <![CDATA[Alapvető, hogy a víztisztító ólom eltávolításra minősített legyen!]]> imblog
Miért fontos a csapvíz szennyezőinek ismerete?
Esettanulmány a 41757 munkaszámú vízvizsgálathoz

A  jegyzőkönyv egy gyerekintézményben vett csapvíz minta vizsgálati eredményeit tartalmazza és a vonatkozó határértékeket. A víz kedvező ásványi anyag összetételű, megfelel a 201/2001 rendelet előírásainak.
A gyerekek azért nem ittak belőle "mert:
- klóros
- furcsa ízű
- rossz szagú."
Felmerült, hogy a kellemetlen íz és szaganyagok eltávolítására használjanak aktívszenes szűrőt.

A vízkémiához nem értő fogyasztó egy aktívszenes szűrő alkalmazását követően elégedetten nyugtázhatja:  a víz jó ízű, káros anyagoktól mentes, vagyis környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes megoldást talált folyadékigénye biztosítására.
Van azonban egy olyan szennyező, aminek jelenlétére semmi nem utal, csak laboratóriumi műszeres mérésekkel mutatható ki.
Ez a budapesti csapvizek többségében reálisan jelenlévő ÓLOM.

A vizsgálati eredmény alapján az ólomkoncentráció ebben a csapvízben JELENLEG még határérték alatt van, de a határérték közelében. (Az EU illetékes bizottsága is csökkenteni javasolja 5 mikrog/l-re. Az USA-ban pedig már a kimutathatóság is cselekvési határnak minősül gyerekintézmények esetén.)

Az egyszerű aktívszenes szűrő ebben a vízben jelenlévő ólmot képes IDEIGLENESEN  megkötni, így lehet, hogy egy adott pillanatban a szűrt vízben nem mutatható ki. De bármikor véletlenszerűen, akár koncentráltan is visszaoldódhat a vízbe (az ólomnak nincsen mellékíze, jelenlétére semmi sem utal).
Az OKI engedélyezett aktívszenes szűrők többsége adott esetben rosszabb vízminőséget produkálhat, mint amilyen a szűretlen víz.

Konklúzió:
A csapvíz reális szennyezőinek ismerete nélkül választott víztisztító (ebben az esetben) többet ártott volna, mint használ.
Ez a megállapítás igaz a budapesti háztartások többségére. A legtöbb helyen csak olyan vízminőség javító megoldás jöhet szóba, ami a csapvízben lévő (vagy potenciálisan megjelenő) ÓLOM eltávolítására is képes, és választáskor ez kell legyen a prioritás.

Ma Magyarországon bárki árulhat víztisztítót. Azok a forgalmazók is, akik még annyira sem értenek a  vízkémiához, hogy tisztában legyenek a csapvízhez nem megfelelő víztisztító ajánlás következményeivel. Mivel a vezetékes ivóvíz ólomtartalma évekig tabunak számított, nincsenek még a magyar engedélyező hatóság (régi nevén OKI) által "ólom eltávolítására is bevizsgált víztisztítók". Iránymutató lehet az NSF/ANSI 53 ólomra vonatkozó nemzetközi minősítés.

Aktívszenes víztisztítók közül a budapesti víz minőség javítására megnyugtatóan az “NSF/ANSI 53 ólomra” tanúsítvánnyal is rendelkező  víztisztító alkalmas.

Az esettanulmányhoz kapcsolódó vizsgálati jegyzőkönyv a vízoldal FB oldalon található.

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu
víztisztító blog
#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic

]]> Sun, 01 Sep 2019 05:59:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?esettanulmany_1 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000002 <![CDATA[Van víztisztítód? Biztosan tudod mit iszol?! ]]> imblog
A tisztítandó víz minőségétől, a fogyasztói elvárásoktól és több más szemponttól is függ, hogy milyen víztisztítási eljárás jöhet szóba az adott fogyasztóhelyen.

A víztisztító kiválasztásakor a legfontosabb döntési szempont a minőség és megbízhatóság. A legtöbbet fogyasztott élelmiszerünkről van szó. Nem mindegy, milyen annak minősége.
Megbízható helyről, vízkezeléshez értő szakembertől érdemes víztisztítót vásárolni, ahol a termék minőségi tanúsítványait, vizsgálati jegyzőkönyveit be tudják mutatni és a kockázatmentes üzemeltetési feltételekről is adnak tájékoztatást.

A legtöbb forgalomban lévő vízkezelő a magyarországi csapvizekre nem ajánlható korlátozás nélkül. Lehet, hogy ez apró betűvel szerepel csak a leírásban, de nagyon lényeges információ!

A megfelelő szűrőanyag (technológia) kiválasztása elengedhetetlen, mérlegelve a használati feltételeket, korlátozásokat.
Csapvizeink többsége kiegyensúlyozott ásványi anyag tartalmú, ennek megőrzése kívánatos, ezért teljes sótalanításban nem érdemes gondolkodni (amennyiben egészségügyi megfontolások miatt valamely ion csökkentése kívánatos, szelektív ioncsere is megoldható).
A magyarországi csapvizek többségénél indokolatlan az RO alkalmazása. Nem csupán a relative magas ára miatt, de azért sem, mert az ebben a technológiában rejlő potenciális üzemeltetési veszélyek sokkal nagyobbak, mint a vélelmezett előnyök.

Lényeges, hogy a víztisztító minden vízzel érintkező alkatrésze élelmiszeriparban használható anyagból készüljön. A szűrő minden alkatrésze értelemszerűen érintkezésben van a vízzel - fontos, hogy ne oldódhasson ki káros anyag sem a szűrőházból, a csatlakozó vezetékekből sem a szerelvényekből.

Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy mennyi a silány termék.
Jó esetben csak felesleges pénzköltésről beszélhetünk, de előfordul az is, hogy a  vízkezelő ront a víz minőségen, rosszabb esetben egészségkárosító is lehet (még akkor is, ha az érzékszervi tulajdonságai javulnak).

www.olomavizben.hu/blog

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu
#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic
]]> Mon, 01 Jul 2019 06:09:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?3_mindegy-mit-iszol https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000009 <![CDATA[Ultracarb működésellenőrzés Wekerlén]]> imblog
Wekerlei valós csapvízminta ólomtartalmának vizsgálata februártól (a további jegyzőkönyvek itt)

A legfontosabb üzenet, ami elgondolkodtató:, hogy mennyire bizonytalan a csapvíz ólomtartalma.
A mintavétel minden esetben ugyanazon a csapon, kvázi azonos mintavételi körülmények között történt.
Mégis, a februári és a májusi vízminta között több, mint tízszeres különbség van.
Ez arra irányítja rá a figyelmet, hogy az ólom kioldódás és az ólomdugó áramlása rendkívül sok tényező függvénye.
Éppen ezért, az, ha egy adott időpontban vett mintában nem mérünk határérték feletti ólmot, semmire sem biztosíték.
Ebből következik az is, hogy önmagában a kifolyatás csak a "ha nincs jobb" módszer (eddigi mérési eredmények alapján az esetek 2/3-ban csökkent határérték alá.)

Megnyugtató viszont az, hogy az ULTRACARB szűrőbetét még a határértéket 21szeresen meghaladó ólomtartalomra is biztonságos, megbízható megoldást nyújt.
A szűrőbetét 4 hónap elteltével is MARADÉKTALANUL távolította el az ólmot (nmk = nem mutatható ki).

A valódi, biztonságos megoldás a magyar csapvizekre is tesztelt ultracarb szűrőbetét.
4 hónapos működést követően még az extrém magas határérték 21szerese! ólmot is teljesen eltávolította.

Az alábbi jegyzőkönyvek olvasható méretben itt.

Az első, 2018-ban levett mintát követően másik vezetékre kötöttek át, azt remélve, hogy az ólomtartalom jelentősen lecsökken.


  1. A Doulton víztisztító januári üzembe helyezését követően az első ellenőrző mintát februárban mértük.
    Itt a kifolyatás hatására határérték alatti ólom volt mérhető.
    A szűrő kimutatási határ érték alá csökkentette az ólomtartalmat, azaz maradéktalanul eltávolította.
  2. Márciusban az NNK is vizsgált, az ólomtartalom extrán növekedett a cspvízben, a kifolyatás már nem jelentett megoldást. A szűrő maradéktalanul eltávolította az ólmot.
  3. Az áprilisi mintában szintén extra magas ólomtartalom volt mérhető,  a kifolyatás nem vitte határérték alá az ólmot. A szűrő maradéktalanul eltávolította.
  4. Májusban a januárihoz képest több, mint 16-szoros emelkedés volt a csapvízben, a határérték 21szerese! A szűrő maradéktalanul eltávolította az ólmot.



▶️ Az ólomtartalom ilyen mértékű megváltozása és ingadozása arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elegendő általánosságban egy 95-98%-os nehézfém eltávolítást igazoló tanúsítvány.
▶️ Meg kell győződni arról is, hogy magasabb ólomkoncentrációk esetében hogyan működik a szűrőbetét.
Ezen a ponton látszik igazolódni a szakhatóság óvatossága, -amit először mi magunk is túlzónak éreztünk- hogy valós használati körülmények között is meg kell győződni a szűrők hatékony működéséről.

▶️ A megfelelő szűrőbetét választás segítése a FORGALMAZÓ felelőssége.
▶️ A vásárlóé viszont az, hogy alaposan tájékozódjon, és ne a reklámszövegeknek, hanem a mérési jegyzőkönyveknek higgyen. Kérje a forgalmazótól a vizsgálati jegyzőkönyveket, és győződjön meg arról, hogy az, amit a termékről a forgalmazó mond, megfelel legalább a jegyzőkönyvek szerinti valóságnak.

▶️ Sajnos a legtöbb forgalmazó alapvető vízkémiai ismeretekkel sem rendelkezik.
Több magyar fordításban találkoztam olyan félrevezető információval, miszerint a szűrő eltávolítja az ólmot, pedig az eredeti leírásban csak a mechanikai szennyezőként jelenlévő ólom eltávolítására vonatkozott ez.

A víztisztítót választó akkor jár a legjobban, ha víztechnológiában és vízvizsgálatokban is jártas szakmai háttérrel bíró kereskedőtől vásárol.

Azari Katalin
vegyészmérnök

Vízkutató Vízkémia Kft.
Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu

www.olomavizben.hu/blog

#noplastic #ólom #csapvíz #vízminőség #ivóvíz #víztisztító #csapvíz #vanmegoldas! #noplastic #környezetvédelem #ólom

]]> Sun, 12 May 2019 05:47:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?wekerle05 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000027 <![CDATA[Mire jó a brutális szalagcím?]]> imblog
"Brutális mennyiségű ólmot mértek egy gazdagréti iskola ivóvízében..."

ez a clickbait szalagcím kellett ahhoz, hogy felkapják az emberek a fejüket, és elkezdjenek pánikolni.

Semmi közöm nem volt a gazdagréttel kapcsolatos cikkhez, de annak utóélete a Qubit cikkben[1] is megfogalmazott kritikámat -minden képzeletemet felülmúlóan- alátámasztotta.

Gazdagréten a "brutális" cikk kapcsán kisebb pánik tört ki, ami abban a mértékben és formában nem volt indokolt, de felhívta a figyelmünket arra, hogy erről a kérdéskörről tájékoztatnunk kell az embereket.

A kérdés az, a következő "brutális" szalagcímnél kinek és mit fognak elhinni az emberek?

>> A közelmúltban laboratóriumunkba több helyről is érkezett olyan csapvíz minta, amelynek ólomtartalma többszörösen meghaladta a jelenlegi 10ppb határértéket.
Az Európai Unio legújabb állásfoglalása szerint a csapvíz általi ólomexpozíció súlyosan egészségkárosító kockázati tényező, melynek csökkentése feltétlenül kívánatos, a lehető legkisebb mértékűre. Ennek nyomatékosítására a jelenlegi 10ppb határértéket 5 ppb-re módosította, 10 éves bevezetési moratóriummal. Az EU határozatnak [2] csak jelzés értéke van jelenleg, de mutatja a téma fontosságát.
A Víz Világnapjára megjelent cikk[1] kapcsán többen megkerestek, interjút kértek... aztán az utolsó pillanatban visszamondták (ilyen-olyan okra hivatkozva).
Kiderült, hogy a szakmai szövetség megpróbál engem hiteltelennek beállítani, arra való hivatkozással, hogy a víztisztítós lobby-t képviselem (eddig nem is tudtam, hogy létezik ilyen lobby és mindjárt a képviselőjük is vagyok).

Nem az bánt, hogy én nem beszélhetek erről...sokkal inkább aggaszt az, hogy mi lesz a hiteles tájékoztatással.

Aggódom, mert attól a csapvíz nem lesz jobb minőségű a felhasználóhelyen, hogy nem beszélhetünk az esetleges szennyezőkről őszintén.
Ugyanúgy lesz ólom, csak lehet, kevesebben fognak érdemi információt kapni. Szőnyeg alá söprünk egy témát, nem beszélünk róla. Aztán brutális szalagcímekkel kikerül majd egy-egy részinformáció.
Ha az emberek nem kapnak valós tájékoztatást, nem tudják értékelni a tényeket sem (hogy a 22,6 ppb ólom koncentráció valóban brutális-e vagy elhanyagolható, és egyáltalán, hogyan lehet az, hogy egyik nap van, a másik nap nincsen ólom a csapvízben).
Akik pánikba esnek: érdemi információ és hiteles (!) magyarázat híján, egy idő után nem hisznek majd a szakembereknek sem.
Ha szubjektív benyomásuk a csapvízről nem egyezik a "hivatalos" állásponttal, nem biztos, hogy a megfelelő megoldás irányába indulnak. Sőt!

Attól nem fog megoldódni a probléma, ha én nem beszélhetek róla. És biztosan nem lesz kevesebb rosszul választott víztisztító, ha engem elhallgattatnak és hiteltelennek állítanak be.
Ha én sem beszélhetek erről (közel 30 éves ezen a szakterületen eltöltött tapasztalattal) azokból a víztisztítókból lesz több, ami jó esetben csak nem javít a víz minőségén (rossz esetben pedig ront).
Szerintem a Víziközmű Szövetségre nem én jelentem a veszélyt, aki mérési adatokra alapozva mondom azt, amit.  

Nem azért van ólom a csapvízben [3], mert végre Magyarországon is elérhető a megbízható megoldás.

Azért van megbízható végponti víztisztító Magyarországon is,  mert mi tudtuk, hogy az ólom határértéket meghaladóan sok felhasználóhelyen jelen van a csapvízben, és szerettünk volna megoldást ajánlani azoknak, akik tőlünk kérnek segítséget.

A Doulton Ultracarb szűrőbetétet több tucat víztisztító specifikációit áttanulmányozva, gondos előkészítést követően választottuk ki a nemzetközi kínálatból, Szakács Imre műszeres analitika szakmérnök, vegyészmérnök közreműködésével.
Laboratóriumunkban vizsgáltuk és folyamatosan vizsgáljuk is annak érdekében, hogy lássuk: milyen csapvizekre, milyen használati feltételekkel tudjuk ajánlani a biztonságos üzemeltetés érdekében.

Mi tisztában vagyunk a nem megfelelő víztisztító használatának kockázataival.
A legtöbb víztisztítót forgalmazó viszont annyira sincs, hogy felmérje az általa ajánlott megoldásokban rejlő valós veszélyeket.

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium

Hivatkozások:
[1] https://qubit.hu/2019/03/22/sok-magyar-csapbol-borzaszto-minosegu-viz-folyik-de-ennek-a-statisztikakban-nincs-nyoma?fbclid=IwAR3GPPcO4DxxVOrkjUGX-7RFYMyUPfCg2td-K7YqvL7Af1ahaooAPiarBwo
[2] https://www.aquatechtrade.com/news/aquatech-news/lead-levels-to-be-halved-under-revised-drinking-water-directive?fbclid=IwAR23B2uQXMEMDX03MsJcWYJpjwR5bwaDA_YPDFmWteSFfGAEJ8E2O-4Iw9M
[3] NNK egészségügyi szakhatóság információs oldala: https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html



#noplastic #ólom #csapvíz #vízminőség #ivóvíz #víztisztító #csapvíz #vanmegoldas! #noplastic #környezetvédelem #ólom

]]> Sat, 30 Mar 2019 15:51:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?olomacsapvizben https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000024 <![CDATA[Brutális ólomszennyezés?]]> imblog
Tanulságok egy példa értékű intézkedés nyomán: avagy, ide vezet a nem őszinte kommunikáció!

„Brutális mennyiségű ólmot mértek egy gazdagréti iskola ivóvíz rendszerében”.
„Mérgező vizet ittak a gyerekek”

csak 2 azok közül a clickbait címek közül, amik miatt ezt a bejegyzést írom ma, a Víz Világnapján.

A gazdagréti Csíkihegyek Iskolában egy ellenőrzés kapcsán határértéket meghaladó ólomtartalmat mértek a csapvízben az egyik mintavételi ponton.
Az Önkormányzat azonnal intézkedett: gyerekek csomagolt vizet kaptak, és tájékoztatták a szülőket.

Valószínű semmi nem történt volna, ha megvárják a megerősítő vizsgálatokat, tanulmányokat íratnak és az egészet beteszik az íróasztal fiókba.
Ehelyett a legszigorúbb protokoll szerint (példaértékű gyorsasággal) járt el a döntéshozó, és most neki kell magyarázkodni...

Nehéz helyzetben van.
Azért is, mert az ólom migráció sokáig tabunak számító probléma volt, még a szakemberek körében is. Éppen ezért nincsenek még tapasztalataink, mérési eredményeink és nem utolsó sorban erre a helyzetre vonatkozó kommunikációs paneljeink.

Gazdagréten annyit tudhatunk csupán: potenciálisan jelen van a felhasználóhelyen az ólom.
Szakember felelősen ennél többet nem tud mondani. Nem tudjuk, honnan eredhet, rendkívül összetett, sok tényező függvénye a kioldódás és az ólomdugó mozgás (ennek kiderítése még önkormányzati szinten sem racionális elvárás a költségvonzatát és a várható eredmények használhatóságát tekintve).

Nehéz helyzetben vannak a felelős döntéshozók, mert nem könnyű a történetet úgy kommunikálni, hogy az megnyugtató legyen az emberek számára.
Nem azért, mert a probléma annyira súlyos.
Inkább a sok éve tartó, nem a felhasználóhelyi vízminőségre fókuszáló kommunikáció miatt.

A fogyasztó, aki nem ért a vízminőséghez nem bízik már a vízmű- és a hatósági kommunikációban. Sokkal inkább hisz bárkinek, aki (ki tudja milyen?) megoldást kínál, mint a szakembereknek.

Cipelik a csomagolt vizet vagy bármilyen víztisztítót megvásárolnak, és ezzel lehet, többet rontanak a csapvíz minőségén, mint amilyen az annak előtte volt…

Az Önkormányzat intézkedése arra feltétlenül jó volt, hogy ráirányította erre a kérdéskörre a figyelmet.

Szerintem ideje elkezdeni a Vízmű részéről is a felhasználóhelyen mérhető adatokra alapozott őszinte kommunikációt.  
  • Tájékoztatni kell az embereket arról, hogy a kiváló minőségű víz míg elér a fogyasztóhelyre, szennyeződhet (a csövek, szerelvények állapota miatt, ami sokszor nem is a vízmű, hanem az épület tulajdonosának a felelőssége).
  • Tájékoztatni kell az embereket a végponti vízminőség javítási lehetőségekről (víztisztítók) - azok várható előnyeiről és (ami ennél fontosabb!) a kockázatairól.

Addig, míg víztisztítót a „cipőboltban” is árulhat bárki,  a vásárló felelőssége a tájékozódás.
Erre a felelősségre is fel kell hívni a figyelmet.

Biztos vagyok abban, hogy megértik az emberek és bízom abban, hogy értékelni fogják az őszinteséget.

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

]]> Fri, 22 Mar 2019 07:58:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?brutalis-olomszennyezes- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000023 <![CDATA[Csapvíz fogyasztók figyelmébe!]]> imblog
Kedves Csapvíz Fogyasztó Társaim!

A napokban többen megkapták az NNK-tól csapvizük vizsgálati eredményét, melyben az ólom határértéket meghaladóan volt jelen.
A szakhatóság ajánlása alapján "...a végleges megoldásig szóba jöhet a MINŐSÍTETT háztartási kisberendezések alkalmazása... annak előnyei és kockázatainak mérlegelése mellett".

Az előnyök és a kockázatok mérlegeléséhez segítség, a teljesség igénye nélkül (további információk, forrásmegjelölések közérthetően a blog bejegyzésekben):

1) Eredmény értelmezése
Nem tudjuk, az ólomszennyezés pontosan honnan származik, ezért az ólomdugó (a legmagasabb ólomkoncentrációjú víz) mozgása nehezen modellezhető.
Ebből  következik, hogy semmi biztosíték nincsen arra, hogy az 1-2 perces kifolyatás elegendő "óvintézkedés".
De arra sincsen, hogy az ólomkoncentráció nem növekedik bármely vízminőségi jellemző (hőmérséklet, pH) változásával vagy a vezeték rendszerben történő bármilyen beavatkozást követően (pl. vízkőréteg megsérülése).

Az ólom a szervezetből nem kiürülő nehézfém:  elsősorban az idegpályákon rakódik le, kisgyerekeknél, várandósoknál egészséget veszélyeztető, magas kockázati tényező.
Éppen ezért érdemes teljesen kiiktatni, és más módon gondoskodni az egészséges, tiszta ivóvízről.

Szerencsére már vannak olyan víztisztítók, amik TÖKÉLETES MEGOLDÁST nyújtanak, így nincsen szükség csomagolt vízre.

2) Háztartási kisberendezések alkalmazása
Az ólom biztonságos eltávolítására csak az ólomra (is) bevizsgált és minősített szűrők alkalmasak.
Nem javaslom az RO, a teljes ioncsere vagy a desztillálók alkalmazását.
Nem csak azért, mert sokkal drágább, mint az alább javasolt, de  azért sem, mert üzemeltetésük odafigyelést igényel, a kockázati tényezők számottevők (további információk: www.olomavizben.hu/blog).

Másrészt, Magyarországon a szolgáltatott víz minősége kiváló, nem indokolt a teljes sótalanítás.
A vezetékes víz ásványi anyag tartalma kedvező, így ennek megőrzése kívánatos.
Az új generációs, az ólom eltávolítására is alkalmas szűrőanyagot integráltan tartalmazó aktívszenes szűrők optimális megoldást nyújtanak (ár,   beüzemelés, biztonság, helyigény, vízfelhasználás stb. szempontjából lényegesen kedvezőbb).

!! Szeretném felhívni a figyelmet  arra, hogy nem minden aktívszenes szűrő képes megkötni az ólmot !!
Az ólom biztonságos eltávolítására CSAK AZ ÓLOMRA BEVIZSGÁLT és minősített szűrők alkalmasak.

Az ólom eltávolítására is alkalmas víztisztítók minimum NSF/ANSI 53 Pb protokoll szerinti vizsgálati jegyzőkönyvvel kell rendelkezzenek.
Ebben az ólomeltávolítási hatékonyság 150 mikrogram/L ólomkoncentrációra vizsgálva, %-os formában van megadva.
Ezt a jegyzőkönyvet érdemes elkérni a forgalmazótól, és megbizonyosodni arról, hogy az ólomeltávolítási hatékonyság legalább 98%-os.
Az olyan minőségi bizonyítványok, melyek általánosságban, pl. az összes nehézfémre vonatkozóan adják meg az eltávolítási hatékonyságot, a csapvíz ólomeltávolítására nem biztonságosak.

A magyarországi forgalmazási engedély megléte önmagában semmire sem garancia!
Az NNK véleménye alapján kiadott és a Kormányhivatal által aláírt használati útmutatóban minimálisan a következő megjegyzésnek kell szerepelnie "...a vizsgálati eredmények alapján alkalmas lehet az ivóvízben lévő ...ólom mennyiségének csökkentésére".
A feltételes mód alkalmazása nem véletlen. Annak mérlegelése, hogy a víztisztító beilleszthető-e az adott háztartás vízvezeték rendszerébe (kémiai szempontból!), vízkémiai ismereteket feltételez.
A hivatalos, pecséttel is ellátott használati útmutató tartalmazza a víztisztító üzemeltetési feltételeit, korlátozásokat. Csak az ebben leírtak betartása garantálja a biztonságos, megbízható működést.

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

További tartalom:

#csapvíz #ólom #ivóvíz #NoPlastic #ÉnszóltamPb

]]> Mon, 11 Feb 2019 09:57:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?kedves-csapvizet-fogyasztok- https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000022 <![CDATA[Rossz szagú, megváltozott minőségű víz...mi a jó megoldás?]]> imblog
Rossz szagú, megváltozott minőségű víz...mi a  jó megoldás?
"Sasadliget-1 lakóparkban a csapvíz szaga, íze az utóbbi hetekben megváltozott. Először fémes, majd furcsa, műanyag és talán mocsárhoz hasonlítható leginkább, amilyen szaga van a víznek.”
Segítséget kértek tőlem a megoldáshoz.
Én pedig Ágitól, aki Ultracarb szűrőbetéttel használja Doulton víztisztítóját. Megkértem, ízlelje meg a szűrt és a nyers vizet, hogy beazonosítsam, mi okozta a vízminőség változást.
Biztos szerettem volna lenni abban, hogy az általa használt szűrőbetét megfelelő a továbbiakban is.
"...kóstolgatom a vizet.  A szűrt víz selymes, lágy és ízetlen.  A nem szűrt víz - úgy tudnám fogalmazni - durvább és van valami utóíze. Picit talán fémes.  Féléve,  mikor cseréltem a betétet,  nem volt sötét,  nekem nem tűnt nagyon koszosnak, de majd lefotózom."
Megbeszéltük, hogy a szűrőbetét cseréjekor küld egy fotót, hogy lássam, mennyi és milyen minőségű mechanikai szennyeződés van a szűrőbetét külső kerámia felületén. A csere után ezt az üzenetet és az alábbi fotót kaptam:
"Kedves Kati,  módosítanom kell a múltkori tájékoztatásomat,  a szűrőbetét most sokkal szennyezettebb.  Sötétebb és a hegyén barnás elszíneződés van."

ólom víz
Csőtörés vagy valamilyen munkák miatt a csővezetékekben lévő "mechanikai szennyeződések" felkavarodtak. Ezen a szennyeződésen kémiai és bakteriológiai folyamatok eredményeképp íz és szagrontó anyagok keletkezhettek. Ez bármikor, bármely vezetékben előfordulhat.
A jelenlegi költségszinten a vízmű a tőle telhető legjobb vízminőséget szolgáltatja, de a vízórát követően a csővezetékekben lévő szennyezők (pl. rozsda és egyéb lebegő anyagok) jelenlétéért, a lakásokban használt szerelvények minőségéért nem vállal felelősséget.

Mi a megoldás?
A megoldás egy megfelelő (a csapvíz minőségéhez igazított) felhasználóhelyi (POU) víztisztító.

Mi a megfelelő?
Legtöbb helyen, így itt sincsen szükség drága és nehezen felügyelhető technológiára!
Sasadon a víz ásványi anyag összetétele optimális, ennek megőrzése kívánatos. Pl. olyan integrált aktívszenes szűrő jöhet szóba, amely védett a mechanikai szennyezőktől, és a csővezetékekből vagy szerelvényekből kioldódó nehézfém szennyezőket (ólom, nikkel) is képes megkötni.

Mi a különbség a látszólag egyforma víztisztítók között?
A cserélendő szűrőbetét felépítése, a benne található szűrőanyagok milyensége és annak minősége.
A fényképeken is láthatóan, a mechanikai szennyezők jelen lehetnek a vízben, így az fontos szempont, hogy a szűrőbetét külső felülete a szűrőbetét élettartama alatt bármikor tisztítható legyen.
Lehet, hogy néhány hét után a külső szűrőfelület teljesen eltömődik - így a rárakódott szennyeződések miatt nem tud hatékonyan működni a karbonblokk. Egy külső védelemmel nem rendelkező egyszerű aktív szenes szűrőbetét pedig akár véletlenszerűen is visszaengedi a rárakódott szennyezőket a szűrt vízbe.
Mi a helyzet a kancsós szűrőkkel?
A 0,5 mikronnál nagyobb részecskék visszatartására csak a nyomás alatti szűrők alkalmasak, a kancsós megoldások nem. Ha egy új építésű lakóparkban a képen látható szennyezők jelen vannak, sehol sem garantált, hogy a szűrőbetét mechanikai szűrő nélkül megfelelően tud működni.

Konklúzió
A legtöbb aktívszenes szűrőnél (Magyarországon) a karbonblokkot vagy akár az azt védő szűrőréteget is előszűrő beiktatásával szükséges védeni  az eltömődés megakadályozására. Ennek hiányában nem garantálható a szűrőbetét tökéletes, “szakirodalmi” működése.

víztisztító
A Doulton szűrőbetéteknél alkalmazott külső szűrőréteg 7mm vastag,  0,5 mikronos áteresztő képességű égetett kerámia. A kerámiaréteg ezüstöt is tartalmaz, ami a 0,5 mikron méret alatti baktériumok inaktiválásával megakadályozza azt, hogy a baktériumok a szűrőanyag felületén megkötött szerves szennyezőkön elszaporodjanak.
A speciális kerámia réteg nem csupán baktérium szűrőként funkcionál, visszatartja a 0,5 mikronnál nagyobb szennyezőket is (pl. mikroműanyagok, azbeszt szemcsék, ciszták és egyéb, a csővezetékekben szükségszerűen megjelenő szennyezők).
A kerámia felülete a szűrőbetét életciklusa alatt bármikor tisztítható (csapvízzel, szivaccsal), ha nagyon eltömődne. A szabadalmaztatott kerámia külső szűrőréteg alkalmazása kivételesen költséghatékonnyá és biztonságossá teszi a Doulton szűrőbetéteket.
Ráadásul a kerámia szűrőbetét, ha eltávolítjuk a minimális műanyag csatlakozó részt, használatot követően komposztálható!

Laboratóriumi vizsgálati eredményeink és az NNK tanúsítási vizsgálatai alapján is bizalommal ajánlom bármely háztartásba a csapvíz utótisztítására: a vízminőség érzékszervi, esztétikai és kémiai javítására egyaránt.

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu


#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic

]]> Sun, 13 Jan 2019 09:35:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?esettanulmany_2 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/00000001B <![CDATA[Itt a nagy víztisztító teszt eredménye!]]> imblog
Soha nem látott részletességű vizsgálatot végzett a fogyasztóhelyi ivóvíz minőséggel kapcsolatban az NNK. [1]

Elkészültek a valós mérési adatokon alapuló  ólomkockázati besorolások, az ólom eltávolítására alkalmas víztisztítók eredményeit összefoglaló táblázat, és az eredmény értelmezéséhez szükséges útmutatók, szakmai és lakossági tájékoztatók.
A munkát az NNK elvégezte: tájékozódás lehetősége adott. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé.
A tájékoztatásé...
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett." [2]
A projekt legtöbbek által várt eredményét, az ólom eltávolítására tanúsított víztisztítók alkalmazhatóságát a lakosságnak szánt összefoglaló értékelés 25. oldalán található táblázatban foglalta össze az NNK.

NNK tanúsított víztisztító
[NNK vizsgálati összefoglaló 25.oldal]

A vizsgálatok eredménye is rámutat az ivóvíz tisztításban részt vevők szakmai felkészültségének fontosságára, a korrekt tájékoztatás nyújtásának felelősségére.
Az ivóvíz tisztító bizalmi termék: annak minőségéről, biztonságosságáról és az adott ivóvíz hálózatban történő alkalmazhatóságáról (vízkémiai szempontból) vásárlást megelőzően kell meggyőződni.

Az egyetlen olyan víztisztító, ami KORLÁTOZÁSOK NÉLKÜL ALKALMAZHATÓ mindhárom szennyezettségi kategóriában, a Doulton Ultracarb szűrőbetétet tartalmazó víztisztító termékcsalád.

Remélem, a hivatalos vizsgálatok az érintetteket segítik a tájékozódásban és a megfelelő megoldás megtalálásában!

A projekt létjogosultságát a pályázat benyújtásakor az NNK 2017-ben az alábbiakkal indokolta:
"Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek, ezek közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki...
károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten nézve jelentős társadalmi teher. Mintegy 25 éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ) csökkenését eredményezi. Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy ez a toxikus hatás jóval alacsonyabb vér-ólom szint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem is található biztonságosnak tekinthető vér-ólom szint."
[https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf]

A projekt eredményei, módszertani útmutatók és számos szakmai és lakosságnak szánt tájékoztató anyag linkjei és fontos megállapításai a teljesség igénye nélkül:

[1] "A projekten belül vizsgálatra kerül a hazai csapvizek ólom tartalma, illetve a határérték feletti ólom tartalmú csapvíznek kitett lakosság nagysága.
Szintén vizsgálatra kerülnek az ólom-oldékonyságot befolyásoló vízminőségi tényezők. Az ólom egy közismert egészségkárosító anyag, de az ivóvíz általi ólom bevitel egészségi hatásai kevésbé vizsgáltak, így ennek vizsgálatát is tervezzük a projekt keretében. A csapvíz megfelelő ólom tartalmának biztosításához a végleges megoldás az ólomcsövek, illetve egyéb ólom tartalmú anyagok cseréje lenne.

Emellett ennek megvalósíthatóságáig különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jönnek, mint például a fogyasztási ponton történő vízkezelés különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekkel, illetve az épületek bemenő vizének kezelése az ólom-oldékonyság csökkentése érdekében. Ezek az átmeneti megoldási lehetőségek is vizsgálatra, értékelésre kerülnek a projekten belül. A projekt keretében elvégzendő kutatások eredményei alapján a fő célunk a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körben történő terjesztése, valamint szintén az eredményekre támaszkodva egy szakmapolitikai döntést megalapozó anyag összeállítása, amelyben a döntéshozók számára ismertetjük a probléma mértékét és lehetséges megoldási javaslatokat."
[https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html]

[2] "A csapvíz ólomtartalmának becslésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által fejlesztett ólomkockázati kalkulátor is segítséget nyújthat (https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html), de a csapvíz ólomtartalma egyértelműen csak laboratóriumi vízvizsgálattal határozható meg."
https://efop180.nnk.gov.hu/temak-konyezetegeszsegugy/51-olom-az-ivovizben/alkalmazasok-olom-az-ivovizben/ivoviz-olomtartalmanak-kockazati-szintjei.html
https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html


[4] összefoglaló jelentés lakossági tájékoztató a vizsgált ivóvíz tisztító kisberendezésekről:
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

www.olomavizben.hu/blog

#ÉnszóltamPb #Énszóltam #ólom #ivóvizem

]]> Sat, 01 Dec 2018 18:45:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?itt-a-nagy-viztisztito-teszt-eredmenye--1 https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000041 <![CDATA[Milyen tanúsítványa van a víztisztítódnak? (12)]]> imblog
Miért fontos, hogy a választandó integrált aktívszenes víztisztító rendelkezzen megfelelő ólomvizsgálati tanúsítvánnyal?

Az aktívszenes szűrők ideiglenesen képesek megkötni az ólmot, amit aztán véletlenszerűen visszaengedhetnek a szűrt vízbe.
Mivel ez a legsúlyosabb potenciálisan jelenlévő egészségkárosító szennyező csapvizeinkben, ennek a kockázatnak a kiiktatása a  legfontosabb.
Az ioncserén alapuló ólomeltávolítás több paraméter függvénye, befolyásolja pl. az adott csapvíz összetétele is.
Ezért fontos az, hogy az ólomeltávolítás szempontjából a víztisztítókat célzottan is vizsgálják, több kapacitásponton, különböző pH értéknél, különböző csapvíz ionösszetételre.
Ezek a vizsgálatok alapos tervezést és előkészítést igényelnek, szigorú protokoll szerint zajlanak.

Az amerikai NSF/ANSI 53Pb vagy az NNK protokollja szerinti vizsgálatok több százezer forintba kerülnek.
1-2 db ólomvizsgálat a szűrőről lejött vízről semmit nem mutat, és nincs relevanciája.
Sajnos a piacon több olyan víztisztítót forgalmazó van, aki ilyen, az üzembehelyezést követő vizsgálati eredménnyel "bizonyítja" víztisztítójának alkalmasságát...

Annak ellenére, hogy szigorú protokoll alapján, alapos vizsgálatot végez az NNK, a jóváhagyott használati útmutató még így is "csak" feltételes módban tartalmazhatja a kisberendezés alkalmasságát a vizsgált szennyezők eltávolítási képességére vonatkozóan.
Azért, mert annak mérlegelése, hogy az adott vízvezeték rendszerbe való beillesztést követően a kisberendezés megfelelően működik-e, szakmai kompetenciát feltételez.

Az NNK EU támogatott program keretében ingyenes bevizsgálási lehetőséget biztosított minden olyan forgalmazó számára, aki jelentkezett, és alkalmasnak találtatott a készüléke a szakirodalmi adatok, leírások alapján.

Azok a szűrőbetétek, amiknek feltételes módban sem tartalmazza a használati leírása az ólomeltávolításra vonatkozó képességét, biztosan nem alkalmasak erre a célra.

Mindaddig, míg az NNK az ólomeltávolítási képességre vonatkozó vizsgálati eredményeit nyilvánosságra hozza, és adatbázisba rendezi, az ólom eltávolítás szempontjából az NSF/ANSI 53 ólomra tanúsítvány az, ami tájékoztató lehet.
Az NSF naprakész adatbázisa cég és terméknév szerint is lekérdezhető. Az NSF 53 az egészségügyi kockázatot jelentő szennyezők vizsgálatára vonatkozó protokoll (aktívszenes szűrőkben), a felsorolásban a  <<claim>> oszlopban szerepeljen a <<Lead Reduction>> bejegyzés.

Pl:
http://info.nsf.org/Certified/DWTU/Listings.asp?company=13790&Standard=053

Amelyik forgalmazó nem tudja legalább ezt a tanúsítványt (és a vizsgálati jegyzőkönyvet) bemutatni, annak a szűrőmegoldása a fentebb leírt kockázattal jár.
A forgalmazótól érdemes megkérni az eredeti NSF/ANSI 53 pb protokoll szerinti jegyzőkönyvet, ami 2 különböző pH értékre, 5 kapacitásponton történő vizsgálatot tartalmaz (pl. jegyzőkönyv). Ennek megléte esetén tud hozzáértő szakember mérlegelni, hogy az adott víztisztító megbízható lesz-e ólomeltávolítás szempontjából.

Az általános, "95%-ban eltávolítja a nehézfémeket" megjegyzés egyrészt nem értelmezhető (szakmailag), másrészt ólomra sem lenne biztonságos a wekerlei háztartások zömében.

Ne kockáztass: a nem megfelelő víztisztító többet árthat, mint használ!

Azari Katalin
vegyészmérnök (BME-1990)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu
víztisztító blog
további blogtartalom: GYIK víztisztító választáshoz (13)
#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic
]]> Thu, 01 Nov 2018 06:57:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?tanusitvany https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000001 <![CDATA[Víztisztítót a cipőboltból? (10)]]> imblog
Magyarországon bárki árulhat víztisztítót.
Az is, aki nem ért a vízminőséghez és vízkezeléshez még annyira sem, hogy fel tudná mérni a nem megfelelő víztisztító választásából adódó kockázatokat.

A csapból folyó víz a feladás helyén kiváló minőségű, egészségre ártalmas anyagokat nem tartalmazhat, viszont a fogyasztóhelyig szennyeződhet a fertőtlenítésből adódó melléktermékekkel és azokkal az anyagokkal, melyek a csővezetékből, szerelvényekből oldódhatnak ki.

A csapvizeinkben reálisan jelenlévő egészségkárosító szennyezők jelenléte sokáig  elhallgatott információ volt, ezért nem csoda, hogy a vásárlók többsége nincsen tisztában azzal sem, hogy milyen víztisztító javíthat biztonságosan csapvize minőségén.

A sokféle termék között nem könnyű az eligazodás, és -tapasztalatunk alapján- a fogyasztók legtöbbször olyan víztisztítót választanak, ami nem javít érdemben a víz kémiai minőségén (még akkor sem, ha a víz íze jobb).

Víztisztító választás előtt a legfontosabb tájékozódási pont a kezelendő csapvíz kémiai tulajdonságainak és potenciális szennyezőinek ismerete, nehogy a választott víztisztító többet ártson, mint amennyit használ.

A csapvíz lehetséges szennyezőihez választott víztisztítóval biztosítható az,  hogy a víz kémiai kezelése a hasznos ásványi anyag szempontjából minimális, az egészségre káros anyagok eltávolítása szempontjából viszont tökéletes legyen a szűrőbetét teljes ajánlott élettartama alatt.

Megfelelő víztisztítóval a fogyasztóhelyen biztonságosan, gazdaságosan, környezetkímélő és kényelmes módon állítható elő  kifogástalan minőségű ivóvíz a szükséges mennyiségben (a csapvízfelhasználás alig 5%-a ivóvíz célú).

Bizalommal ajánlom a Doulton víztisztító megoldásokat, melyek innovatív módon több szűrési funkciót valósítanak meg egy szűrőtesten belül.
A szűrőházakba a csapvíz tulajdonságainak megfelelően választható az integrált kerámia szűrőbetétek közül a legmegfelelőbb.

Laboratóriumunkban és háztartásunkban is valós használati körülmények között, több életcikluson keresztül vizsgáltuk az ultracarb szűrőbetétet. Az eredmények kiválóak: az érzékszervi tulajdonságok javulása, és az egészségre káros szennyezők eltávolítása szempontjából is.

Azari Katalin
vegyészmérnök

Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu

Továbbiak:
https://www.olomavizben.hu/
hivatkozások:


#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic

]]> Mon, 01 Oct 2018 06:02:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?viztisztitotacipoboltbol https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000003 <![CDATA[Víztisztító - felesleges pénzkidobás?]]> imblog
A közbeszédben még mindig sok az ellentmondó és félrevezető információ , ha a csapvíz minőségéről esik szó.
Szakmai fórumokon, megbeszéléseken is heves vitát vált ki az ivóvíz minősége, a víztisztítók szükségességének kérdése.

Sokszor úgy tűnik, a "felek elbeszélnek egymás mellett", pedig csak arról van szó, hogy a fogyasztónak az az információ fontos, hogy a csapból folyó víz milyen,  a vízmű  szakemberei pedig vízműnél feladott víz minőségéről beszélnek.

Az illetékesek igyekeznek azt sulykolni, hogy a csapvíz kiváló minőségű, pedig pontosan tudják, hogy nem azt mérik.
Ahelyett, hogy őszintén beszélnénk arról, hogy a csapvíz  nem juttatható el reális költséghatárokon belül fertőtlenítési melléktermékek és egyéb szennyeződések nélkül a fogyasztóhoz,  "provokációként" értékelik, ha pl. az ideérkező külföldi sportolóknak nem ajánlják a budapesti csapvíz fogyasztását.

Nézzük a tényeket:
A csapvízzel szemben támasztott minimum követelmény, hogy bakteriológiailag kifogástalan legyen. Ehhez fertőtlenítésről kell gondoskodni.
Tanulmányok, doktori értekezések témája a vízben jelenlévő, fertőtlenítésből adódó melléktermékek egészségügyi hatáselemzése.
Tény, hogy a trihalometánok rákkeltőek, a vízben lévő szabad aktív klór szintén egészségkárosító csakúgy, mint a csővezetékből összeszedhető ólom szennyezés.
A csapvízben ezek kimutathatók!  
Míg a klór kellemetlen szagú, addig a klórozott szénhidrogéneket vagy az ólmot érzékszerveinkkel nem érezzük. Sőt! ha a szabad aktív klór szagát nem érezzük, az azért is lehet, mert a csőhálózatban töltött idő alatt pld. rákkeltő vegyületek képződtek belőle. És ez csak a kezdet, a lehetséges szennyezések tekintetében.

Jelenleg a csapvíz szükséglet alig 10%-át kitevő ivóvízhez igazítják a teljes vízmennyiség minőségét. Mindezt elfogadható költséghatárokon belül (?) - nem tűnik reális célkitűzésnek. Csak azért, mert ezt szoktuk meg...

Szerencsésebb helyeken nem csak a folyadékpótlás fontossága, hanem annak elvárható  minősége is beszédtéma, és az is, hogy hogyan javítható biztonságosan a felhasználó helyen a fogyasztásra szánt csapvíz.

Attól, hogy idehaza erről nem beszélünk őszintén, nem lesz jobb a víz, csak a fogyasztók tájékozatlansága és megvezethetősége nő ebben a témakörben.

Vannak kiváló minőségű, megbízható víztisztítók, amik biztonsággal ajánlhatók.
Vannak  olyanok is, amelyek feleslegesen tudnak túl sokat (“ágyúval verébre”) vagy éppen túlárazottak.
Tudjuk, hogy a vízkezelők piacán is megjelentek a hozzá nem értő eladók, akik több kárt okoznak, mint hasznot (bárki árulhat víztisztítót kémiai ismeretek nélkül, akár interneten keresztül is) - de ettől még nem kellene lemondani arról, hogy beszéljünk a csapvíz utótisztításának létjogosultságáról.

Szerintem a víztisztító nem felesleges pénzkidobás, hanem alapvető fontosságú termék.
A csapvízhez választott, megbízható szűrő sokat tehet hozzá mindennapjaink kényelméhez és egészségünk megőrzéséhez, környezetkímélő módon.

Víztisztító választás előtt fontos a tájékozódás!  A rosszul választott víztisztító többet árthat, mint használ (még akkor is, ha a víz jobb ízű).

Azari Katalin
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium
www.olomavizben.hu

#ólom #olom #víztisztító #csapvíz #viztisztito #egészség #noplastic

]]> Sun, 08 Jul 2018 06:06:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?viztisztito https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000006 <![CDATA[Hivatkozások, szakcikkek]]> imblog
Az építészet szerepe a minőségi ivóvíz ellátásban
https://bh.hu/szakmai_esemenyek/az-epiteszet-szerepe-a-minosegi-vizellatasban/

Az ivóvíz ólom tartalmának felmérését megcélzó kutatási projekt összefoglalása / az EFOP 1.8.0.-VEKOP-17 projekt C.I. munkacsoport bemutatása
https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf

MTA:
https://mta.hu/tudomany_hirei/lesz-e-holnap-is-tiszta-vizunk-egymilliard-forintos-kutatasi-program-indult-a-hazai-ivovizellatas-vizsgalatara-108979?fbclid=IwAR26marJZv2kFV8Jx3wDzB93e5DEaZUSZxzDFZ8obEa2YZTlsIjYk9acdr

Doulton UltraCarb szűrőbetét minősítése:
érzékszervi minősítés kritériumai  - NSF/ANSI 42
egészségügyi minősítés kritériumai - NSF/ANSI 53
http://info.nsf.org/Certified/dwtu/listings.asp?CompanyName=doulton&submit1=Search+by+Manufacturer&Program=DWTU  

szakmai   cikk a flinti akatasztrófa kapcsán (EPA)
https://www.epa.gov/flint
https://www.epa.gov/flint/advice-flint-residents

How lead is tested in public school drinking water
http://s1788.t.en25.com/e/es.aspx?s=1788&e=297165&elqTrackId=9b22590ef4954008bb2a667b717f8d6f&elq=588e59f2d79b4840b2a0db3e97e9ed8e&elqaid=14660&elqat=1

A csapvíz   okozta legnagyobb katasztrófa, aminek nem lett volna szabad megtörténnie:
"bulvár":
példaértékű intézkedés
http://www.independent.co.uk/topic/flint-water-crisis
http://edition.cnn.com/2016/03/04/us/flint-water-crisis-fast-facts/index.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Flint_water_crisis

magyar "bulvár"
https://femina.hu/terasz/olom_az_ivovizben/
https://mno.hu/belfold/nehezfem-a-csapvizben-1314634
https://marmalade.hu/mozaik/2015/09/28/olom-a-vizben.html
http://hvg.hu/itthon/20170731_A_nagy_magyar_rejtely_jo_minosegu_az_ivoviz_de_nem_mindig_tiszta
https://ripost.hu/cikk-vajon-te-is-olommal-szennyezett-vizet-iszol-nezz-utana
  
tanácsok:
https://www.michigan.gov/documents/deq/deq-flintw-MDHHS_Clean_Your_Aerator_-_FINAL_510046_7.PDF
https://www.epa.gov/sites/production/files/2016-08/documents/flint_filter_install_vertcut.pdf
   
lakossági tájékoztatás:
https://www.epa.gov/sites/production/files/2016-10/documents/system_status_halfsheet7_0.pdf

OKI 30.o/36

magyar tájékoztatás vízmű részéről
https://www.ervzrt.hu/a-vizrol/az-ivoviz-osszetevoi-jellemzoi/  

kormányhivatal részéről
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/komarom-esztergom/hirek/lakossagi-tajekoztato-az-ivovizben-levo-olom-egeszsegi-kockazatairol-csokkentesi-lehetosegeirol
http://bkmkh.hu/uploads/NSzSz/KOZEG/Telep/ivoviz_olom_2015-06.pdf

]]> Mon, 01 Aug 2016 07:41:00 GMT https://www.olomavizben.hu/blog/?hivatkozasok,-szakcikkek https://www.olomavizben.hu/blog/rss/000000020