A vezetékes víz minőségéről...
Az EU 2020.12.15-i állásfoglalása szerint
"javítani kell a csapvíz minőségén ahhoz, hogy az emberek a palackozott víz helyett inkább a csapvizet válasszák, ..."
"a vízminőség javítása pedig a szennyező anyagok, köztük az ólom határértékeinek szigorításával érhető el."
Szerintem Magyarországon a legfontosabb teendő a korrekt, szakmailag hiteles, naprakész információkon alapuló tájékoztatás.
"…az ólom azon kevés anyag egyike, amelyről ismert, hogy az ivóvizen keresztül közvetlen egészségügyi hatásokat okoz, ezért a koncentrációknak az észszerűség határain belül a lehető legalacsonyabbaknak kell lenniük."
Örvendetes, hogy az állásfoglalás külön hangsúlyozza az ivóvíz általi ólomexpozíció kiküszöbölésének fontosságát.
Magyarországon az NNK felmérése szerint kb. 750.000 ember érintett! A becslések szerint 55.000 épület ólomszennyezés szempontjából "legalább magas kockázatú", vagyis a jelenlegi 10ppb értéket nagy valószínűséggel meghaladó ólomkoncentráció mérhető a csapvízben.
Ki a felelős?
Fontos hangsúlyozni, hogy az ólom az esetek zömében a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékek és szerelvények állapota miatt kerül szennyezőként a csapvízbe, így a megoldás kulcsa a vízfogyasztók kezében van.
Mi a megoldás?
A vízfogyasztók többsége ma Magyarországon nincsen tisztában azzal, hogy a víz az esetek zömében a vízórát követően szennyeződik, ebből következően azzal sem, hogy az ivóvíz EU által is javasolt elvárható minőségéért a legtöbbet a fogyasztó saját maga tehet.
A nagyobb baj az, hogy azok a vélemény vezérek sem tudják ezt, akik a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdítanak pl. környezetvédelmi megfontolásokból.
A vezetékes víz hiába felel meg a 201/2001 kritériumainak a vízműnél, és a kijelölt ellenőrző pontokon, ha az mire a fogyasztóhoz elér, ólommal szennyeződik.
Az EU a határérték szigorításának kilátásba helyezésével azt jelezte, hogy ezzel a kérdéssel nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is foglalkozni kell.
Mi a teendő?
Az EU állásfoglalása egyértelmű: elérkezett az idő a tiszta, világos kommunikációra!
A vonatkozó, 201/2001 rendeletnek megfelelő ivóvíz a feladóhelyen a legszigorúbb európai direktíváknak is megfelel.
Az NNK elkészítette az ólomtérképeket. Alaposan vizsgálta, értékelte és listázta a megbízható víztisztítókat (tanúsítás). Ezek az információk honlapjukról elérhetők, nyilvánosak.
A tájékozódás és a felelős döntés lehetősége bárki számára adott.
Minden érintettnek tudnia kellene, hogy a vezetékes vízben jelenlévő ólom egészségre káros és azt is, hogy ennek a szennyezésnek a vízből való eltávolítása a fogyasztás helyén kiküszöbölendő probléma.
Sajnos kevesen értik azt, hogy kisgyerekek számára ólomszennyezés szempontjából csak a 100%-os eltávolításra képes víztisztítók biztonságosak. Az NNK erre vonatkozó anyagai a vízkémiában nem járatos olvasónak nehezen értelmezhetők.
Ma Magyarországon hiába áll rendelkezésre minden ahhoz, hogy a vezetékes vízből a felhasználás helyén (megfelelő POU víztisztítóval) bárki kifogástalan minőségű ivóvizet ihasson a csapból, az érintettek többsége nem tud erről. Sem a probléma súlyáról, sem a megoldási lehetőségekről.
Ma Magyarországon egyetlen kisgyereknek sem lenne szabad ólomszennyezett vizet innia!
Ebben a kérdésben megnyilvánuló véleményvezérek, környezetvédő és szakmai szervezetek kötelessége tudni azt, hogy a csapvíz kritika nélküli propagálása, a téma nem megfelelő kommunikációja milyen esetleges következményekkel jár.
A műanyagflakonok visszaváltásának követelése helyett/mellett inkább azt kellene szorgalmazni, hogy a vízfogyasztók környezetkímélő megoldásokkal biztosíthassák önmaguk számára a megfelelő minőségű csapvizet. Mint ahogyan az EU állásfoglalása is ezt tartalmazza.
Mindennél fontosabb a korrekt, szakmailag helytálló tájékoztatás. Még akkor is, ha egyes szervezetek anyagilag nem ebben érdekeltek.
A kérdés az, ki fogja hitelesen tájékoztatni a lakosságot?
Az a véleményvezér, aki eddig a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdított?
Annak a szervezetnek a "celeb szakértője", aki nem csak a probléma súlyával, de a modern megoldási lehetőségekkel sincsen tisztában?
Az a véleményvezér, aki eddig a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdított?
Annak a szervezetnek a "celeb szakértője", aki nem csak a probléma súlyával, de a modern megoldási lehetőségekkel sincsen tisztában?
Szerintem ezt hitelesen a szolgáltató tudná megtenni. Minél előbb kezdi el, annál kisebb presztízsveszteség nélkül lesz sikeres a tájékoztatás.
Az NNK mérési eredményeit ismertetni kell, el kell juttatni a veszélyeztetett célcsoportokhoz az információt és a megoldási lehetőségeket is. Érdemes elmagyarázni a fogyasztóhelyi víztisztítók alkalmazásának előnyeit és hátrányait, ezzel segíteni a vízfogyasztót abban, hogy szakmailag megalapozott tények alapján dönthessen az ivóvizéről, lehetőség szerint fenntartható, környezetkímélő szempontból is optimális döntést hozzon.
Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
További tartalmak az ivóvíz ólomszennyezéséről:
www.olomavizben.hu/blog
